A szívogatás mesterei már a kertekben vannak!

Ki ne ismerné az 1-2 mm nagyságú, olykor szárnyakkal rendelkező levéltetveket? Ők azok, akik szívogatásukkal végzik ki növényeink leveleit és ezzel akár az egész növény pusztulását okozhatják. Tudunk védekezni ellenük?

Városi emberek is gyakran észlelik, hogy sárga színű ruhájukra, vagy a sárga autókra nagy számban repülnek ezek az apró állatok. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A sárga színre való érzékenységén működik a sárga ragacsos színcsapda: sárga színű, tartósan ragadós felületű lapok, melyeket a növények lombjára javasolt kifüggeszteni. Már akkor jelzi a levéltetvek jelenlétét, amikor a növényen még nem vesszük észre meghúzódó egyedeit.

Nem csak egy generációval kell foglalkoznunk évente…

A levéltetvek tavasszal, a természet ébredése, a zöld hajtások kifejlődése után szoktak megjelenni. Az áttelelő alakok létrehozzák a szárnyas nemzedékeket, melyek feladata a levéltetvek szétterjesztése. A növényeken megtelepedve újabb, már szárnyatlan levéltetű nemzedékek sorát hozzák létre. Az új egyedek telepben élnek, a levelek hátoldalán, és együtt is maradnak. Színük fajonként változó, gyakoriak a zöld színűek, ezek a szintén zöld növény felületén kevésbé feltűnőek. Ismerünk sárga és fekete színű levéltetveket is.

A levéltetvek által ellepett növény nem nyújt szép látványt
A levéltetvek által ellepett növény nem nyújt szép látványt

 

Jellemző táplálkozási mód

A levéltetvek szívó kártevők: a levelet szívogatják (növényi nedvvel táplálkoznak), ennek következtében a levelek torzulnak, összesodródnak, gyakran elszíneződnek (alma, ribizke esetén megvörösödnek). Rendszeresen a hajtás csúcsi, tehát a legfiatalabb, gyenge, zsenge részét szokták megtámadni.

Vannak olyan levéltetű-fajok, melyek csak egy növényfajon élnek (például a rózsa levéltetű), de számos levéltetű-faj egyedei migrálnak, azaz vándorolnak növényről növényre. Ez utóbbiak több növényfajon is élhetnek és mindig a legzsengébb növényi részeket keresik, és azokra telepednek.

Táplálkozásuk során mézharmatot, édes váladékot választanak ki, amit a hangyák megtalálnak, és előszeretettel fogyasztanak. Ha bármilyen növényen erős hangyavonulás figyelhető meg, azon nagy valószínűséggel megtalálhatók a levéltetű-telepek. De méhek vagy darazsak is látogathatják a bőséges mézharmatot. Gyakori, hogy a ragadós mézharmatra fekete színű gombabevonat telepedik: ezt nevezik korompenésznek. Mézharmatot más kártevők (pl. pajzstetvek) is termelnek.

A levéltetvek tavaszi megjelenésüktől őszig élnek és károsítanak a szabadföldi növényeken. Szobai növényeken is előfordulnak, és súlyos kárt okozhatnak.

A szívogatás okozta kártételen kívül a levéltetvek veszélyes növényi vírusokat is terjesztenek: a vírusfertőzött növény nedvéből kiszívott vírust a következő növénybe tovább viszik, és megfertőzik azt. Levéltetvek terjesztik a csonthájasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva himlő vírust vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka mozaik vírust.

Hogyan és mikor védekezzünk a levéltetvek ellen?

A védekezés hatékonyságát növeli, ha a levéltetvek megjelenésekor, tehát felszaporodásuk előtt permetezünk. Időben végzett kezelés lesz csak eredményes! Ha egy növénynél csak elszórtan jelentek meg a tetvek egyes hajtások végein, vagy csak egyes leveleken, azokat ollóval vágjuk le, és ezzel egy permetezést meg is takarítottuk. Ajánlott a levéltetvek megjelenését sárga ragacsos színcsapdák kihelyezésével ellenőrizni. Ne feledjük, hogy a levéltetvek általában a levelek hátoldalán élnek, tehát a permetezésnél a rovarölő szereket oda kell kijuttatni, mert csak úgy érjük el a várt hatást! Kezelésnél ne várjuk meg, amíg a levelek a kártétel következtében összesodródnak, mert ilyen állapotban már csak a felszívódó hatású rovarölő szerek tudják kifejteni ölő hatásukat.

Minél korábban vesszük észre a levéltetvek felszaporodását, annál könnyebb ellenük a védekezés
Minél korábban vesszük észre a levéltetvek felszaporodását, annál könnyebb ellenük a védekezés

 

Mivel védekezhetünk?

Az ökológiai termesztésben is engedélyezett szerek:
(Márkanév – hatóanyag)

Bio-sect, Biosol-káliszappan – káliszappan
Biola agro – napraforgó olaj
Vektafid A – paraffinolaj

Levéltetű irtó aerosol-ok:

Margareta levéltetű irtó aerosol – piretrin+PBO
Planto piriflor levéltetű irtó aerosol – piretrum+ PBO
Vape garden fito aerosol – piretrin+PBO

Speciális, csak levéltetvek elleni szerek:

Pirimor – pirimikarb
Teppeki 50 WG – flonikamid

Rovarölő szerek, melyek a levéltetvek ellen is hatnak és felhasználásuk engedélyezett:

Axoris – tiametoxam, abamektin  (kész permetlé)
Cyperkill 25 EC- cipermetrin
Decis -deltametrin
Fazilo rovarölő permet – abamektin, piretrinek (kész permetlé)
Kaiso Garden, Karate 2,5 WG, Karate Zeon 5 CS – lambda cihalotrin
Mospilan 20 SG. – acetamiprin
Pirimor 50 WG – pirimikarb
Teppeki. – flonikamid

A felsorolt rovarölő-szerek mind szabad forgalmazásúak, tehát bárki megvásárolhatja és felhasználhatja őket, külön engedély nélkül. Alkalmazásukra vonatkozó részletes előírás a szerek csomagolóanyagán található. A káliszappan , a lambda cihalotrin és a deltametrin hatóanyagú szerek méhekre mérsékelten, míg a cipermetrin a méhekre kifejezetten veszélyesek. Ezeket virágzó növényeknél tilos felhasználni.

A Mospilan, Pirimor és a Teppekki levéltetvek elleni szerek méhekre nem veszélyesek, méhekre nem ártalmasak, így virágzásban lévő növények védelmére is alkalmasak. A levéltetvek termelte mézharmat is vonzza a méheket, ezért a mézharmatos növényeket csak méhekre nem veszélyes rovarölő szerekkel szabad permetezni.

Forrás: balintgazda.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Légi és földi rovarirtás lesz a Csongrád megyében ... Ahogyan arról már beszámoltunk, Magyarországon is felütötte a fejét a kéknyelv-betegség, ezért légi és földi rovarirtás lesz Csongrád megye déli részé...
Nem volt hatékony a karantén intézkedés – terjed a... A hét elején még arról szóltak a hírek, hogy 13 gazdaságban, összesen 36 jószágnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát Csongrád megyében. Tegnap a...
Leállt a marhaexport Kevés kivételtől eltekintve vesztegzárra vannak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt tilos ...
A kalászos gabonák legveszélyesebb vírusbetegségei... Az agráriumban az időjárás sok mindent befolyásolhat: az érést, betakarítást, talajmunkákat, de még a vírusok és fertőzések megjelenését és felszaporo...
Sürgeti a rágcsálók elleni védekezést a Nébih... A növényvédelmi hatóság arra hívja fel a gazdálkodók figyelmét, hogy haladéktalanul mérjék fel a mezeipocok-fertőzöttséget a veszélyeztetett területek...
Újabb kártevő boldogíthatja a magyar gazdákat?... Jelentős károkat okoz a kukorica és rizstermesztésben. Amerikából hurcolták be, egyelőre Spanyolországban bukkant fel. Melyik kártevőről van szó? Mik ...