Szirupokkal pancsolták a mézet – leleplezték a rendkívül jövedelmező csalást

A rendkívül érzékeny vizsgálati módszerek lehetővé teszik a méz eredetiségének vizsgálatát, és segítenek a gyanús mézminták azonosításában. Az illetékes bűnüldöző hatóságok nyomon követhetik és felderíthetik a méz hozzáadott cukorsziruppal történő csalárd hamisítását. A hamisításhoz használt, kukoricából készült cukorszirupokat felváltották a többnyire rizsből, búzából vagy cukorrépából készült szirupok.

A napokban közzétették a cukorral szennyezett mézzel kapcsolatos, „A kaptárakból” elnevezésű, az egész EU-ra kiterjedő összehangolt akció eredményeit. Tizenhat uniós tagállam, valamint Svájc és Norvégia indított tesztelési kampányt. Összesen 320 – 20 országból importált – mézszállítmányból vettek szúrópróbaszerűen mintát 2021 novembere és 2022 februárja között.

Az összehangolt fellépés magában foglalta a nyomonkövethetőségi információk gyűjtését, majd a behozatal, a feldolgozás, a keverés és a csomagolás helyén végzett vizsgálatokat is
Az összehangolt fellépés magában foglalta a nyomonkövethetőségi információk gyűjtését, majd a behozatal, a feldolgozás, a keverés és a csomagolás helyén végzett vizsgálatokat is (Fotó: Pixabay)

A mézszállítmányok közel fele bizonyult hamisítottnak

E szállítmányokból mintákat küldtek a KKK-nak elemzésre, amely megállapította, hogy 147 minta (46%) esetében felmerült a hamisított, azaz az uniós mézirányelv általános rendelkezésének meg nem felelő minták gyanúja. Ez előírja, hogy „…a mézhez nem adható semmilyen élelmiszer-összetevő, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat is, és a mézen kívül semmilyen más adalékanyagot sem szabad hozzáadni”.

A jelenlegi analitikai módszerek azonban nemzetközi szinten még nem elég fejlettek, és egy egyszerű vizsgálat nem elegendő a hamisítás kimutatására. A gyanú megfelelő nyomon követése szükséges.

Koordinált fellépés

Ezért az összehangolt fellépés magában foglalta a nyomonkövethetőségi információk gyűjtését, majd a behozatal, a feldolgozás, a keverés és a csomagolás helyén végzett vizsgálatokat is.

Az eredményeket az EU koordinált fellépése a mézágazatban folytatott egyes csalárd gyakorlatok megakadályozására (EU Coordinated action to deter certain fraudulent practices in the honey sector) című jelentésben tették közzé.

Az importált méz ellenőrzésére irányuló összehangolt uniós fellépésben részt vevő országok: Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország, valamint Svájc és Norvégia.

Jobb felderítési képesség

A KKK új, fejlett vizsgálati módszereket alkalmazott. A korábbi vizsgálatokban különböző módszereket alkalmaztak a kukoricakeményítőből vagy cukornádból készült cukorszirupok megfelelő érzékenységgel történő kimutatására, de ez kevésbé volt hatékony a mézet utánzó más típusú szirupok kimutatásában.

A tanulmány szerint az ilyen, kukoricából készült cukorszirupokat ma már ritkán használják a méz „meghosszabbítására”. Ezeket felváltották a többnyire rizsből, búzából vagy cukorrépából készült szirupok.

Javított, harmonizált és általánosan elfogadott analitikai módszerekre van szükség ahhoz, hogy a hatósági ellenőrző laboratóriumok képesek legyenek a cukorszirupokkal hamisított méz kimutatására. A KKK dolgozik e módszerek továbbfejlesztésén.

Vonzó csalási lehetőségek

A valódi méz és a cukorszirupok közötti jelentős árkülönbség magyarázza, hogy a mézzel kapcsolatos csalás miért rendkívül jövedelmező. A számok önmagukért beszélnek: az importált méz átlagos uniós egységértéke 2021-ben 2,32 EUR/kg volt, míg a rizsből készült cukorszirupok körülbelül 0,40-0,60 EUR/kg áron kaphatók.

Ráadásul a méz szirupokkal való kiegészítésének nehéz felderíthetősége még vonzóbbá teszi a mézágazatot a csalók számára.

Bár a mézhamisítás nem jelent közvetlen veszélyt a közegészségügyre, a tisztességes méztermelők és a fogyasztók számára egyaránt tisztességtelen gyakorlat marad.

Háttérinformációk

Az akciót az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) kezdeményezte és koordinálta, és az EU élelmiszeripari csalás elleni hálózatának tagjai hajtották végre, akik technikai segítséget kaptak a Közös Kutatóközpont (JRC) és vizsgálati támogatást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) részéről.

A jelenleg felülvizsgálat alatt álló uniós mézirányelv olyan rendelkezéseket fog tartalmazni, amelyek még jobban védik a fogyasztók és a tisztességes termelők érdekeit azáltal, hogy előírják a méz földrajzi eredetének részletes címkézését.

(Forrás: joint-research-centre.ec.europa.eu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Sertéslétszám alakulása Európában Az utóbbi hetekben sorra jöttek azok a támogatások, melyek a sertéstartást kívánják segíteni. Lássuk, hogyan alakult az elmúlt években a sertéslétszám...