Nincsen olyan gazda hazánkban, aki ne ismerné az MTZ-t. Nem véletlen ez, ugyanis az egyik leggyakrabban használt mezőgazdasági gépmárka a mai napig ez Magyarországon. Számtalan széria gördült le a gyártósorokról, de az egyik legnagyobb számban gyártott MTZ traktorok kétség kívül az MTZ 50/52 típusok voltak.
Már az 1950-es években volt egy olyan MTZ-széria, ami itthon is meg lehetett vásárolni, sőt, szerettek a gazdák. Az itthoni szakértők csak 45-ös MTZ-nek nevezték az ebbe a szériába tartozó traktorokat, melyek külföldön MTZ-5M, MTZ-5L, illetve LC és MC néven futottak. A Belarus/MTZ gyár egy ilyen alapról próbált előre lépni, így teremtette meg a máig népszerű 50/52-es sorozatot.
Első körben a motort fejlesztették tovább a gépekben. 4 hengeres, örvénykamrás kivitelben készült el, amely 55 lóerő leadására volt képes. Miután elfogadták az új motor terveit, 1958-ban megkezdődött a prototipus MTZ 50 gépek legyártása. Természetesen nem csak a motor változott a traktorokban a 45-ös széria óta. Sőt… szinte minden alkatrész innováción ment keresztül.
Nagyobb sebesség és szervókormány
A legnagyobb durranás az új, erősebb motor mellett kétségkívül a tolófogaskerekes sebességváltó volt. Ez a megoldás az eddigieknél több sebességi fokozatot, valamint nagyobb sebességet eredményezett az 50-es széria gépeinek.
Új, az eddigieknél könnyebben kezelhető kormányművet is kapott az 50-es széria, amely még szervóval is fel volt szerelve. A szervóberendezéshez egyébként a motor vezérműkerekétől hajtott szivattyú szállította az olajat.
Emellett új, korszerűbb vezetőfülkét is szereltek a gépekre. A zárt vezetőfülke acéllemezből készült, amelynek mindkét oldalára szereltek ajtót. A megfelelő szellőzést elöl-hátul nyíló ablak, valamint tetőre szerelt ventilátor biztosította. Ezen túl megemelkedett a traktor hasmagassága, csökkent elődjéhez képest a fordulási sugara, és légfékberendezéssel, valamint légsűrítővel is rendelkezett.
Visszatérve kicsit a meghajtásra. A dízelmotort egy 12 voltos indítómotor hozta működésbe. Hogy hideg időben is könnyen induljon a motor, minden hengert egy izzítógyertyával láttak el a tervezők, amelyek az örvénykamrát melegíti. Tengelykapcsolója egytárcsás, száraz dörzskapcsoló. Sebességváltóműve tolófogaskerekes, mechanikus rendszerű, differenciálműve négybolygókerekes kivitelű, ívelt fogazású kúp- és tányérkerékkel, valamint differenciálzárral szerelt. A hátsó kerekek a meghajtást az egyenes fogazású, homlok-fogaskerekes véglehajtáson keresztül kapták. A 6 bordás, szabványos TLT tengely hajtását a sebességváltó előtéttengelyéről egy bolygómű közbeiktatásával kapta, amelynek segítségével a kapcsolt TLT üres, üzemi és fékezett állapotba volt helyezhető. A TLT-t motorfordulattól vagy haladási sebességtől függően lehetett kapcsolni.
A traktort a szabványos 3-pontfüggesztő-berendezésen kívül a függesztőszerkezethez erősített lengővonórúddal látták el. Az egytengelyes pótkocsi vontatásához a függesztőrudakhoz rögzített alsó vonóhorog szolgált, amely a traktor hidraulikájával vezérelhető.
Egy gép több kivitelben
1963-ban mutatták be az 50-es sorozat következő tagját, a gyapottermesztés gépesítésére szánt MTZ-50H típust. A 90 cm sortávolságban telepített gyapotültetvények művelésére szolgáló erőgép hasmagasságát jelentősen megnövelték, és az első kormányzott tengely egy szóló, vagy két keskenyebb ikerkerékből állt mindösszesen, rendkívüli fordulékonyságot biztosítva a speciális rendeltetésű erőgépnek. A minszki gyár, más traktorgyártókhoz hasonlóan, elkészítette az MTZ-50-es féllánctalpas változatát, amit hernyótalpasnak is hívtak akkoriban. Ezt a megoldást a későbbiekben további MTZ típusokon is használta. 1965-ben az új traktorsorozat külföldi országokba történő exportja is megkezdődött, így ezek a gépek többek között hazánkba is megérkeztek 1966-ban az első MTZ-50-esek, majd egy évvel később már az MTZ-52 segédmellsőkerék-hajtású traktor vizsgálata is megkezdődött.
Az MTZ-50-es típus behozatala rendkívül nagy darabszámban indult meg. 1968-ban már 3000 darab új 50-es MTZ állt munkába a hazai szántóföldeken. A segédmellsőkerék-hajtású változatból is került itthonra, bár jóval szerényebb mennyiségben, mint az alaptípus 50-esből.
1971-ben összesen több mint 3500 darab 50-es MTZ állt munkába a hazai nagyüzemekben. Az exportért felelős Traktoroexport Vállalat a fejlettebb nyugat-európai és skandináv országokba, illetve a tengerentúlra fülke nélkül szállította a traktorokat, és az ottani behozatallal foglalkozó cégek szerelték fel az új erőgépeket honi gyártású vezetőfülkékkel. Ezek a fülkék messze jobb munkakörülményeket biztosítottak, mint az eredeti gyári kivitelű vezetőállás.
1978-tól a Belarus gyár az új, saját tervezésű, biztonságos és jóval kényelmesebb munkakörülményeket nyújtó, nálunk panorámafülkének is emlegetett vezetőfülkével is szállította a fentebb említett térségekbe az MTZ-50/52 traktorokat, Belarus 500/520 jelzéssel. A hazai forgalmazó, az Agrotröszt az MTZ-80/82 típussorozat fokozatos bevezetésével egy időben lassanként csökkentette az MTZ-50/52 traktorok behozatalát, annak ellenére, hogy a gyártó a széria előállítását nem fejezte be.
A gyártás befejezése körülbelül az 50/52 típusok bázisán kialakított MTZ-550/552 változatok bevezetésével egy időre tehető. A gyári adatok szerint 1961 és 1985 között összesen 1 256 800 darab MTZ-50/52 traktort szereltek össze a Minszki Traktorgyár különböző üzemeiben.
Annak ellenére, hogy a traktor magyarországi forgalmazása a gyártás befejezésénél jóval korábban véget ért, még ma is számos gazdaságban és nagyon sok egyéni gazdálkodónál üzemelnek hazánkban MTZ-50-es és 52-es traktorok, amelyek közül már a legfiatalabbak is betöltötték a veteránkort.
Forrás: gepmax.hu
