Szigorodnak a magyar szabályok az állatviadalok, az állatkínzás és a mérgezés elkövetői ellen

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés 2021. november végén elfogadta az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását. Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. 

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő 2 éven belül.

Szigorodnak a magyar szabályok az állatviadalok, az állatkínzás és a mérgezés elkövetői ellen
Szigorodnak a magyar szabályok az állatviadalok, az állatkínzás és a mérgezés elkövetői ellen

Hosszabb távú szabadságvesztéssel büntethetők a mérgezők és az állatkínzók

Magasabb büntetési tétel, 1-5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor. Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-én lép hatályba.

Komoly előrelépést jelent civilek és szakértők szerint az állatvédelmi törvényjavaslat-csomag, írta a témában a Telex. A szaporítás büntetésének szigorítását és az állatviadalok nézőinek büntetését külön is kiemelték az állatvédők, mint ahogy az is hatalmas előrelépést jelenthet szerintük, hogy már a bírósági ítélet előtt rendezhetik az állatok tulajdonjogát. A jogszabályok azonban önmagukban még nem számolják fel az állatkínzást, a jogalkalmazók érzékenyítésére és további pluszforrásokra van szükség a civilek tapasztalatai alapján.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Asszonyélet: veszélyes növények a ház körül Az ember sokszor nem is gondolná, hogy milyen sok, a környezetünkben található növény lehet mérgező az emberi (vagy akár az állati) szervezet számára....
A gyümölcsök sem kedvelik a kánikulát A növényeket és az állatokat is megviseli a szokatlanul nagy meleg, a gazdálkodóknak fokozott figyelemmel kell lenniük erre. A gyümölcsösökben a hőség...
Disznók lakmároztak az elpusztult tehenekből Egy bejelentést követően a rendőrség munkatársai ellenőrzést tartottak egy újfehértói tanyán. A sokat megélt rendőröket is megdöbbentette, amit a gazd...
Kötelező a jólét biztosítása A háziállatok jóléte évről-évre nagyobb figyelmet kap az állattenyésztők körében. Az újabbnál újabb jogszabályok betartását mára támogatásokkal, valam...
Óvakodjon a hegybírótól, akár büntetést is hozhat!... Könnyen drága csekket kaphatnak azok, akik nem művelik szőlőültetvényüket megfelelően. A büntetés azonban nem minden, akár még a szőlőtőkéket is kivág...
Idén is jöhet a bünti a parlagfű miatt A parlagfű hazánk egyik leginkább allergén növénye, számtalan ember életét keseríti meg a pollenje. De mi köze ennek a mezőgazdasághoz? Igen is sok, u...