Kevesebb szálló por, kevesebb PFAS vegyület, és kevesebb vízszennyező anyag szerepel az új szabályozás előirányzatában. Az Európai Bizottság 2022. október 26-án egy sor intézkedéstervezetet mutatott be a levegő- és vízminőség javítása érdekében. Az Európai Unió végrehajtó bizottsága szerint ezeknek jelentős közegészségügyi hatásai lesznek a jövőben. A Bizottság kéri azoknak a szennyező anyagok listájának a jelentős bővítését is, amelyek koncentrációját a felszín alatti és felszíni vizekben csökkenteni kell.
“Az egészségtelen lakókörnyezet közvetlen és költséges következményekkel jár az egészségünkre nézve. Évente több 100 ezer európai hal meg idő előtt, és még többen szenvednek a szennyezés okozta szív- és tüdőbetegségekben, valamint rákos megbetegedésekben. Minél tovább várunk a szennyezés megszüntetésével, annál magasabbak lesznek a társadalomra háruló költségek” – nyilatkozott Frans Timmermans alelnök a javaslatok védelmében, amelyek az európai zöld megállapodás (Green Deal) részét képezik, valamint hangsúlyozta azt a törekvést, hogy 2050-re az egész kontinensnek káros szennyezés nélküli környezetet kell biztosítani.
A levegő és a vízminőség javítása egészségügyi szempontból nagyon fontos
A FruitVeB beszámolója szerint a légszennyezés például évente közel 300 ezer korai halálesetet okoz Európában. A Bizottság ezért a levegőminőségi iránymutatásokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által felülvizsgált iránymutatásokhoz kívánja igazítani. Például 2030-ra a felére, 25 µg/m³-ről 10 µg/m³-re kívánja csökkenteni a szálló por (PM2,5) éves határértékét. A Bizottság meggyőződése, hogy ez a szennyezőanyag tíz éven belül már 75 százalékkal kevesebb halálesetet fog okozni.
Szennyvíz, listabővítés és költségek
A Bizottság emellett a települési szennyvízről szóló irányelv felülvizsgálatát is előterjeszti új intézkedésekkel, amelyeket 2040-ig fokozatosan kell bevezetni. Addigra a szennyvíztisztító telepeknek is energiasemlegessé kell válniuk. A felülvizsgálat magában foglalja a szennyvízből származó tápanyagok visszanyerésére vonatkozó kötelezettségeket, a kis műanyag részecskékre vonatkozó új ellenőrzési követelményeket és a mikroszennyező anyagokra vonatkozó új szabványokat. Az alkalmazási kör is kibővül. Az új irányelv minden 1000 lakosnál nagyobb településre vonatkozik (jelenleg még 2000 lakosnál van a határérték).
Végezetül a Bizottság kéri azoknak a szennyező anyagok listájának a jelentős bővítését is, amelyek koncentrációját a felszín alatti és felszíni vizekben csökkenteni kell. Az új anyagcsoportok egyike a PFAS (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok), továbbá egy sor növényvédő szer, antibiotikum és a biszfenol A.
Az új szabályok, amelyeket az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk, súlyos költségekkel járnak majd, de a Bizottság meg van győződve arról, hogy az előnyök messze meghaladják a költségeket. Becslései szerint például az új légszennyezési normák végrehajtásának költségei hétszer kisebbek lesznek, mint a gazdaság és a társadalom számára jelentkező előnyök.
Hiányolják a forrásokat a megvalósításhoz
Tom Vandekendelaere, a CD&V európai parlamenti képviselője kritikusan reagált a bejelentésre: “A gazdálkodók az elsők, akik aggódnak és készek arra, hogy innovatív technikák alkalmazásával jobban vigyázzanak a környezetre. Bár ennek az új javaslatnak a hatásai drasztikusan hatnak majd a mezőgazdaság mindennapi működésére, bízom benne, hogy most is ezt fogják tenni. Nem ez az egyetlen jogszabály, amely nagyon drasztikus lesz számukra az új jogszabályok már most is hosszabb listáján. Amit ismét hiányolok és kiábrándítónak találok, hogy nem olvasok semmit azokról a forrásokról, amelyek támogathatják a gazdákat az átállásban és a termeléskiesés esetén a kompenzációt szolgálhatják.”
