Az uniós mezőgazdasági miniszterek 2020. szeptember 1-én tartottak szakpolitikai tanácskozást a német elnökség által szervezett informális AGRIFISH találkozó keretében Koblenzben. A Rajna-vidék-Pfalz tartományban rendezett programon egyeztettek az uniós szintű állatjóléti jelölés, valamint az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdéseiben is. A szakemberek álláspontja nem volt egységes.
A vitát Julia Klöckner német agrárminiszter vezette, aki elmondta, hogy kollégái között nagy a támogatottsága a magas szintű állatjóléti előírások EU-s jelölésére vonatkozó elképzelésnek. Ezt országa elnökségének idén júliusi kezdete óta személyesen ő maga is támogat. Klöckner úgy véli, hogy minden ország előrelépést szeretne az állatjóléti jelölés tekintetében. Ám figyelmeztetett arra, hogy ez időbe telik, mert a tagállamoknak eltérő a hozzáállásuk arra vonatkozóan, hogy pontosan mit is foglal magába az állatjólét kérdése.
Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért felelős biztosa a sajtótájékoztatón ugyancsak nyíltan támogatta az állatjóléti címkézési rendszer létrehozását. Azt is kijelentette, hogy ez „nagyon fontos a fogyasztók számára”. Klöckner álláspontja szerint a címke − amely a biotermékeknél már alkalmazott jelöléshez hasonló lehetne − megkönnyítené a fogyasztók számára, hogy az élelmiszerek vásárlásakor szem előtt tudják tartani az állatok jólétét. Ez arra ösztönözné az állattenyésztőket, hogy jobb gyakorlatokat alkalmazzanak mind az EU-n belül, mind az eurózónán kívül.
A németek már lépnek, de csak önkéntesen
Németország hamarosan saját nemzeti állatjóléti címkéjének bevezetését tervezi a sertésekből származó termékekre, amely önkéntes jellegű lesz. Hasonló rendszerek már léteznek Dániában, Hollandiában, Írországban és Franciaországban is. Magyarország, Észtország, Írország, Dánia, Lengyelország, Csehország és Franciaország álláspontja szerint az állatjóléti jelölés uniós szinten csak és kizárólag önkéntes alapon vezethető be. A mezőgazdasági miniszterek mindössze 17 százaléka tartja a legfontosabb eszköznek az állatok jólétének javítása tekintetében a címkézést. A miniszterek fontosabbnak és sürgősebbnek tartják a mezőgazdasági termelők pénzügyi ösztönzőit (54 százalék) és a jogszabályi rendelkezéseket (29 százalék).
A harmadik országok kérdése
A mezőgazdasági miniszterek az ülésen megvitatták az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdését is. Ugyanis 2020. májusában az Európai Bizottság megállapította, hogy az élőállat-kereskedelem területén hiányosságok vannak. A szállítások során nem biztosított a kellő védelem az állatoknak az állatjóléti kockázatokkal szemben. Az Európai Parlament ezért létrehozott egy bizottságot annak érdekében, hogy megvizsgálják, miként lehetne hatékonyabban végrehajtani a szállított állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat – írta a NAK.
Tagállami felelősség?
Wojciechowski álláspontja szerint a probléma fő forrása nem az uniós jogszabályokban keresendő, amelyeket „általában jónak” nevezett. Sokkal inkább e szabályok tagállami végrehajtásában. A biztos ezért határozottabb fellépésre szólította fel a tagállamokat és arra kérte a minisztereket, hogy javítsák az ellenőrzési rendszereiket. Wojciechowski azt is elmondta, hogy az élő állatok szállítására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok értékelését − amelyet 2023-ra terveztek a Farm to Fork (F2F) stratégia részeként − a folyamatban lévő viták miatt korábban meg kell tartani.
Az állatok szállítás közbeni védelme kapcsán a tagállamok többsége az egységes uniós megközelítés alkalmazását sürgette. A mezőgazdaságért felelős biztos és több tagállam is az ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Wojciechowski végezetül kitért arra, hogy néhány tagállam 8 órára akarja korlátozni a vágásra szánt állatok szállításának időtartamát. Ezt a javaslatot meg kívánja vitatni, bár azt is hozzátette, hogy ez nem a Tanács közös álláspontja. Az Agribusiness – Council backs EU animal welfare label, says Klöckner by Pieter Devuyst anyagát Borovka Zsuzsa, a NAK munkatársa fordította.
