Szigorítanák az uniós állatjóléti jelölés és az állatszállítás szabályait

Az uniós mezőgazdasági miniszterek 2020. szeptember 1-én tartottak szakpolitikai tanácskozást a német elnökség által szervezett informális AGRIFISH találkozó keretében Koblenzben. A Rajna-vidék-Pfalz tartományban rendezett programon egyeztettek az uniós szintű állatjóléti jelölés, valamint az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdéseiben is. A szakemberek álláspontja nem volt egységes.

A vitát Julia Klöckner német agrárminiszter vezette, aki elmondta, hogy kollégái között nagy a támogatottsága a magas szintű állatjóléti előírások EU-s jelölésére vonatkozó elképzelésnek. Ezt országa elnökségének idén júliusi kezdete óta személyesen ő maga is támogat. Klöckner úgy véli, hogy minden ország előrelépést szeretne az állatjóléti jelölés tekintetében. Ám figyelmeztetett arra, hogy ez időbe telik, mert a tagállamoknak eltérő a hozzáállásuk arra vonatkozóan, hogy pontosan mit is foglal magába az állatjólét kérdése.

Az európai uniós állatjóléti jelölés és az állatszállítás szabályairól egyeztettek az EU agrárminiszterei és az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa - képünk illusztráció
Az európai uniós állatjóléti jelölés és az állatszállítás szabályairól egyeztettek az EU agrárminiszterei és az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa – képünk illusztráció

Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdaságért felelős biztosa a sajtótájékoztatón ugyancsak nyíltan támogatta az állatjóléti címkézési rendszer létrehozását. Azt is kijelentette, hogy ez „nagyon fontos a fogyasztók számára”. Klöckner álláspontja szerint a címke − amely a biotermékeknél már alkalmazott jelöléshez hasonló lehetne − megkönnyítené a fogyasztók számára, hogy az élelmiszerek vásárlásakor szem előtt tudják tartani az állatok jólétét. Ez arra ösztönözné az állattenyésztőket, hogy jobb gyakorlatokat alkalmazzanak mind az EU-n belül, mind az eurózónán kívül.

A németek már lépnek, de csak önkéntesen

Németország hamarosan saját nemzeti állatjóléti címkéjének bevezetését tervezi a sertésekből származó termékekre, amely önkéntes jellegű lesz. Hasonló rendszerek már léteznek Dániában, Hollandiában, Írországban és Franciaországban is. Magyarország, Észtország, Írország, Dánia, Lengyelország, Csehország és Franciaország álláspontja szerint az állatjóléti jelölés uniós szinten csak és kizárólag önkéntes alapon vezethető be. A mezőgazdasági miniszterek mindössze 17 százaléka tartja a legfontosabb eszköznek az állatok jólétének javítása tekintetében a címkézést. A miniszterek fontosabbnak és sürgősebbnek tartják a mezőgazdasági termelők pénzügyi ösztönzőit (54 százalék) és a jogszabályi rendelkezéseket (29 százalék).

A harmadik országok kérdése

A mezőgazdasági miniszterek az ülésen megvitatták az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdését is. Ugyanis 2020. májusában az Európai Bizottság megállapította, hogy az élőállat-kereskedelem területén hiányosságok vannak. A szállítások során nem biztosított a kellő védelem az állatoknak az állatjóléti kockázatokkal szemben. Az Európai Parlament ezért létrehozott egy bizottságot annak érdekében, hogy megvizsgálják, miként lehetne hatékonyabban végrehajtani a szállított állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat – írta a NAK.

Tagállami felelősség?

Wojciechowski álláspontja szerint a probléma fő forrása nem az uniós jogszabályokban keresendő, amelyeket „általában jónak” nevezett. Sokkal inkább e szabályok tagállami végrehajtásában. A biztos ezért határozottabb fellépésre szólította fel a tagállamokat és arra kérte a minisztereket, hogy javítsák az ellenőrzési rendszereiket. Wojciechowski azt is elmondta, hogy az élő állatok szállítására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok értékelését − amelyet 2023-ra terveztek a Farm to Fork (F2F) stratégia részeként − a folyamatban lévő viták miatt korábban meg kell tartani.

Az állatok szállítás közbeni védelme kapcsán a tagállamok többsége az egységes uniós megközelítés alkalmazását sürgette. A mezőgazdaságért felelős biztos és több tagállam is az ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Wojciechowski végezetül kitért arra, hogy néhány tagállam 8 órára akarja korlátozni a vágásra szánt állatok szállításának időtartamát. Ezt a javaslatot meg kívánja vitatni, bár azt is hozzátette, hogy ez nem a Tanács közös álláspontja. Az Agribusiness – Council backs EU animal welfare label, says Klöckner by Pieter Devuyst anyagát Borovka Zsuzsa, a NAK munkatársa fordította.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Így is lehet állatot szállítani? Megdöbbentő, hogy néhány országban hogyan szállítják az állatokat. Legyen szó baromfiról, sertésről vagy szarvasmarháról, az emberek leleményessége ha...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...