Az elmúlt időszakban kapták kézhez a gazdálkodók a Magyar Államkincstár értesítését, melynek értelmében a Vidékfejlesztési Programok pályázatai esetében megszűnik kifizetési kérelmek esetében a kimentés lehetősége. Az EMVA szerint ez a korábbi jó gyakorlat megszüntetése komoly fejtörést okoz a gazdálkodóknak a jelenlegi gazdasági helyzetben. A lehetőség ugyanis arról szólt, hogy a rendeletben meghatározottak szerint a támogatói okirat kézhezvételétől számító 12 hónapon belüli 10%-os kifizetési kérelem benyújtási határidejét lehetett módosítani.
A cikk szerint számtalan példa indokolta a bevezetőben leírt változás szükségességét a késedelmes kivitelezéstől a nemzetközi szállítások csúszásán át az egyéb vis maior helyzetekig, ahol a gazdálkodók önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni a 12 hónapos részbeni megvalósítási határidőnek.
Ez lett az eredménye a megszüntetésnek
Az Irányító Hatóság most ezt a lehetőséget szüntette meg. El kell számolni a projekt 10%-val a támogatói okirat kézhezvételétől számított 12 hónapon belül, illetve az egész projektet meg kell valósítani a kézhezvételtől számított 24 hónapon belül. Ettől eltérni nem lehet.
A Hivatal tájékoztatása alapján át kell gondolniuk az ügyfeleknek, hogy tényleg meg tudják-e valósítani a projektet. Mérlegelni kell, hogy megvalósításra tervezett idő valóban elegendő-e, az engedélyek beszerezhetők-e időben. Felül kell vizsgálni, hogy építkezések esetén a határidőn túl a költségek emelkedése is kihatással van-e a befejezésre, továbbá a gép és eszközvásárlás, külföldről való beszerzés mikorra teljesülhet.
Amennyiben valamilyen okból kifolyólag mégsem lehetséges a megvalósítás, úgy dönthetnek a támogatási kérelem visszavonása mellett.
A megítélt források hatékony hasznosulása a cél
Mindenképpen közös érdek, hogy a megítélt hazai és uniós források hatékonyan hasznosuljanak a meghosszabbított programozási időszak alatt. Az EMVA szakértői szerint viszont a megoldás, hogy sem a 12 hónap, sem pedig a 24 hónap alóli kimentést a jövőben nem tudják engedélyezni, nem vezet célra, a források felhasználását, az intézményrendszer ráfordításait (idő, emberanyag) is figyelembe véve ez az intézkedés inkább további forrásvesztéshez vezet.
A következő indokokat sorolták fel:
- a szigorítás nem kezeli a már elindult építési beruházásokat, amikre bármilyen indok alapján az ügyfél (nem előleg) részszámlával még nem rendelkezik, de jelentős összeget már előleg formájában kifizetett;
- a VP2-4.1.8-21 Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása esetében a gépek gyártásának átfutási ideje egyes esetekben a 13-16 hónapot is meghaladhatják;
- az ország keleti felében – bár sok ügyfél neki kezdett a fejlesztésnek, és elszámolást is benyújtott a fejlesztés 30-50%-ra, a rendkívül aszályos év miatt nem tudja a fejlesztését tovább vinni, a banki piaci hitel számunkra a magas kamatok miatt nem lehet megoldás;
- hasonló módon az állattartó telepek esetében is, ahol több elemből áll a beruházás és összetett, egyes elemek már ott is megvalósultak, de a magas takarmány- és energia árak mellett a beruházások folytatása elakadt.
Előremenekülés vagy hátraarc?
Már most előre látható a nagy értékű beruházásoknál, hogy a gazdák menekülnek előre a 12 havi kötelezettségeket teljesítik vagy már akár 60-80%-ig is eljutottak a projektekben úgy, hogy az utolsó beszerzendő gépük/ építésük nem biztos, hogy 24 hóra megvalósul. Náluk a már lehívott támogatások visszafizettetése semmiképpen sem jelenthet megoldást – írták. Üzemméretüktől függően egy ilyen intézkedés a működésüket, likviditásukat az amúgy is nehéz piaci környezetben akár el is lehetetleníti.
Ez az ötletük
A szigorítással szembeni javaslat az, hogy a már jóváhagyott beruházások esetében az ügyfelek megvalósítási kötelezettségét a rendkívüli helyzetre való tekintettel 80%-ról a lehető legkisebb szintre le kell szállítani. Ezzel a lépéssel jelentős időt lehet az államkincstárnál megtakarítani, ahelyett, hogy az ügyfél lemondana mindenről, és új kérelmet adna be. A következő 12 hónapon belül monetáris enyhülés nem igen várható, így nagyobb fejlesztésekre nem lesz nem igény a finanszírozás hiánya miatt, így az újra kiosztható források sem fogják a program teljesülését szolgálni – fogalmaztak.
