Az éves átlaghőmérséklet és a csapadék növekedése a növénytermesztésre alkalmas övezeteket északabbra tolja és megváltoztatja a területek talajainak szerkezetét. A Krasnojarski Tudományos Központ, az SB RAS Mezőgazdasági Kutatóintézet tudósai most elmondták, mi fog történni Szibériával az éghajlatváltozás hatására.
Az éghajlatváltozás okozta változások lehetőséget kínálnak a szibériai földterületek aktívabb felhasználására a mezőgazdasági termelésben. Egy friss tanulmány ennek részleteit mutatja be – írja az agroxxi.ru.
A Krasnojarski tudósok elemezték az elmúlt száz év átlagos hőmérsékletének és csapadékának változékonyságát, és kiszámították, hogy az éghajlatváltozás miként befolyásolja a szibériai természetes övezetek és talajok átalakulását. A kutatók azt találták, hogy a hőmérséklet és az esőzések növekedése miatt már most megfigyelhető a természetes övezetek határainak eltolódása. Ezek a változások viszont az ilyen területeken található talaj tulajdonságainak megváltozásához is vezetnek.
A tudósok megjegyzik, hogy Szibériában az éghajlati viszonyok gyorsabban változnak, mint Oroszországban vagy az egész bolygón.
A legerősebb felmelegedés az tundrán figyelhető meg. A számítások szerint 2050-re itt a levegő átlagos éves hőmérséklete 0,5 ° C-kal, míg a csapadék mennyisége 28 milliméterrel növekszik.
A megfigyelt felmelegedés minden természetes zóna határait észak felé tolja. Például az erdős tundra több mint száz kilométerre mozog 2050-re. Mindez a talaj átalakulásához is vezet. Az örökfagy területein bekövetkező olvadás miatt a talaj nedvességartalma növekszik. Ugyanakkor az erdős sztyeppéken fokozódni fog a humusz felhalmozódásának folyamata. Ennek eredményeként a mezőgazdasági övezet északi részének a mezőgazdasági termelésben szignifikáns szerepe lesz.
A déli tajgán a podzolos talajok dominanciája folytatódni fog. A tajga határának északi irányba történő eltolódásával azonban ezek a talajok szürke erdei talajokká alakulnak.
Ezek a változások lehetőséget kínálnak arra, hogy a szibériai mezőgazdasági övezet északi részén hőigényes növényeket – kukoricát, lencsét és szójababot – termesszenek.
