A támogatásoknak történő megfelelésekhez is kapcsolódnak feladatok a földeken. Ezek között az egyik, hogy amennyiben a gazdálkodó a zöldítésben az ökológiai fókuszterület megvalósítási kötelezettségét, vagyis az EFA szántóterület 5 százaléknak megfelelő mértékben ökológiai másodvetéssel kívánja teljesíteni, és ezt már az egységes kérelmében is jelezte, úgy a másodvetést október 1-ig el is kell vetni. Ennek tényét aztán 15 napon belül jelenteni kell a Kincstár elektronikus felületén.
Azonban ügyelni kell arra, hogy a keverék a 10/2015 . (III.13.) FM rendelet mellékletében szereplő legalább két fajból álljon. Az állományt legalább 60 napig kell a területen tartani. Azt követően pedig a talajba, vagy a talajra kell forgatni – írta a NAK. A növényállomány megválasztásánál fontos, hogy a gazda ne okozzon vele növényi kártételi lehetőséget sem saját, sem a szomszédos területek vonatkozásában. A fényért, tápanyagokért és vízért folytatott versenyben egy életerős takarónövény jelentősen csökkentheti a gyomok növekedését. A levélfelület összezáródása elveszi a fényt gyom elől (pl. pohánka, sziki kender, és a többi esetén). Ennek érdekében fontos, hogy megfelelő magszámmal kerüljön elvetésre a növényállomány, hiszen csak ekkor biztosíthatja a gyomelnyomó képességet. Szakértői javaslat a gyomelnyomó képességhez a 125-150 százalékos magnorma alkalmazása. A lassú, egyenetlen kelés ugyanis hiányos állományhoz vezet, ahol a versengés nem jelent kihívást a gyomoknak.
A helyes zöldítés
A cikk szerint a nyáron lekerülő növények után azonnal vethető pl. a pohánka, a sziki kender és a cirok. A daikon retek (meliorációs retek), mustár, zab, bíborhere, bükköny és rozs augusztustól kerülhet a földbe, amennyiben ekkor már megfelelő csapadékellátottság várható. A bükköny és a rozs vetése egészen késő őszig megvalósítható. A megfelelő növényválasztáshoz fontos ismerni a talajok kémhatás-viszonyait. A savanyú, gyengén savanyú talajokon (erdőtalajok, Hajdúsági kilúgzott csernozjomok) például zabot, pohánkát, szöszös bükkönyt, csillagfürtöt, rozsot ajánlott használni. Meszes talajokra a keresztesvirágúak, valamint a somkóró javasolt. A tápanyaggal gyengén ellátott területekre a pohánkát, a sziki kendert, a rozsot és a szöszös bükkönyt ajánlják. A nitrogénben szegény földeken a nitrogénkötő pillangósok lehetnek ideálisak.
Két hónapig szermentesen
Fontos, hogy a fenntartási 60 nap alatt a területen nem lehet növényvédőszert használni, és nem alkalmazható csávázott vetőmag sem. Nem szükséges fémzárolt vetőmag alkalmazása, azonban elvárt az agrotechnikai műveletek rögzítése a gazdálkodási naplóba. Lényeges továbbá, hogy a VPAKG tervezett zöldtrágyázás területe adott évben nem eshet egybe az ökológiai másodvetés területével az esetleges helymódosítás kapcsán sem. Ezt rögzítéskor a beadó felület sem engedi meg. A zöldítés esetében az évelő nitrogénmegkötő növényeknek szeptember 30-ig a területen kell lennie (AKG és termeléshez kötött támogatás esetében ilyen elvárás nincs). A VPAKG és a VPÖKO támogatottak esetében feladat még a tápanyag-gazdálkodási terv szeptember 30-ig – vagy a főnövény lekerülése után 30 nappal – történő elkészítése a jövő évi kultúra vonatkozásában. A mindenkire vonatkozó Helyes Mezőgazdaság és Környezeti Állapot előírásai szerint a termeszteni kívánt tavaszi vetésű kultúrák esetében szeptember 1-től a nitrátérzény területeken a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése megengedett, míg a többi terület vonatkozásában az szeptember 30-tól folytatható.
