Észak-Európában kiszáradtak a rétek, ezért a normál körülmények között szabadon legelésző szarvasmarháknak is szénát kell vásárolni – szokatlanul magas áron. Az alomnak való szalma is két-háromszor drágább, mint a tavalyi ár. A szárazságot leginkább Angliában, Dániában és Németországban szenvedik meg. Emiatt pedig ezekben az országokban egy tonna gabonaszár igen borsos áron, 40-50 ezer forintnak megfelelő összegért is gazdát cserélhet.
A témát az Agrárszektor cikke írta meg, ezt az anyagot szemléztük. Magyarországon nem volt ennyire rossz a helyzet, bár április közepétől nálunk is volt egy másfél hónapos esőszünet. Aztán július közepétől nagyon melegre és szárazra fordult az idő. A szalma és széna ára is nőtt, de csak körülbelül 10 százalékkal. Ám mivel a feldolgozók is többért vehetik majd meg az állati termékek alapanyagait, az áremelkedés biztosra vehető. De ez nem ugyanúgy jelenik majd meg a feldolgozás különböző fázisaiban. Élelmiszeripari elemzők úgy vélik, a folyadéktej piacán alig, míg a vaj és a sajt esetében jelentős drágulásra lehet számítani Európában – írja a cikk.
Ezért Észak-Európa gazdálkodói már biztosak benne, hogy a borjúhizlaláson idén nem lesz nyereségük. A búzaszalma tonnája átlagos években 39 euróba kerül, most viszont David Barton közép-angliai termelő 111 eurót (36 ezer forintot) fizetett ki érte. Így pedig a gazdálkodónak a 173 marha etetése napi szinten 89 eurójába kerül. Barton úr a takarmányellátási gondok miatt 3 hónapra vetítve 7800 eurós (2,5 millió forintos) költségnövekedéssel számol, ez pedig veszteségessé teszi a hizlalást.
Persze nem éheznek a marhák, de nem is nőnek úgy, ahogy kellene. Friss fű nélkül biztosan nem lesz nyereségünk a tartásukon.
David Barton szarvasmarha-tartó
A német és a dán helyzet is kritikus
Németországban 1881 óta nem tapasztak júliusban ilyen hőséget és szárazságot. Már olyan régiók is vannak, ahol a szalmáért többet fizetnek, mint a gabonaszemekért. A learatott gabona szára jelentősen rövidebb lett, így a szalmamennyiség 20-40 százalékkal kevesebb most az ország északi tartományaiban. Így például Schleswig-Holsteinben, a holstein marha hazájában is. Nincs elég gabonaszárunk sem takarmánynak, sem alomnak, a szalma ára tavalyihoz képest megduplázódott – állítja egy ottani gazdálkodó. Dániában ugyancsak a normál szalmamennyiség felével lehet számolni. Emiatt az eladók 120-150 eurót (38-48 ezer forintot) kérnek egy tonna szalmáért, ami a tavalyi ár kétszerese – számol be róla az Agrárszektor.
