Szárazság, betegségek, termés: ez volt a magyarországi zöldségágazat idei első 8 hónapja

Jelenleg Magyarországon 25-30 olyan zöldségféle van termesztésben, melyek termőterülete 200 hektárnál nagyobb. Ezen növényfajok környezeti igénye más és más, de mindegyikükre hatott az idei rendkívül szélsőséges időjárás. Ez jelentősen befolyásolta a termelést, hatással volt a hozamokra, a minőségre és a költségekre is. A magyarországi zöldségágazat helyzetértékelését a a 2019. év január-augusztus időszak történései alapján Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke foglalta össze.

A 2019 év rendkívüli szárazsággal indult. Ez főleg az olyan korán vetendő kultúráknál, mint a gyökérzöldségek, a hagymafélék vagy a zöldborsó nehezítette a munkát. Az április végi csapadék jelentősen javított a talajok nedvességállapotán, május végére szinte az egész országban pótlásra került az addigi 150 – 200 milliméternyi hiányzó csapadékmennyiség. A május sokkal hűvösebb volt, mint az elmúlt évben, ezért a növények döntő többsége nehezen indult fejlődésnek. Viszont pár hűvösebb klímát kedvelő zöldségfaj, például a zöldborsó vagy a káposzta, kimondottan jól érezte magát. Június-júliusban a sokéves átlaghoz képest valamivel több csapadék hullott, az eloszlás egyenletes volt. Az idei évben a tartós hőséggel járó időszakok már nyár elején jelentkeztek, ez a legtöbb növénykultúrára kedvezőtlenül hatott. Több növényvédelmi probléma jelentkezett, mint egy évvel korábban, főleg baktérium és gomba eredetű betegségek okoztak kárt több termesztett kultúrában – írta a FruitVeB szakcikke.

A magyarországi zöldségágazat összefoglalóját a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc készítette el - képünk illusztráció
A magyarországi zöldségágazat összefoglalóját a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc készítette el – képünk illusztráció

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke összefoglalta a fontosabb szabadföldön termesztett zöldségfajok eddigi 2019-es helyzetét, ilyen volt eddig a magyarországi zöldségágazat:

Zöldborsó

Az elmúlt év katasztrofális volt a zöldborsót termelők számára. A várt országos 5,5-5,8 t/ha közötti hozamok helyett csak 3,8-4,0 t/ha közötti mennyiségeket tudtak betakarítani 2018-ban. 2019-ben sem indult könnyen az év, mert a tavaszi csapadékhiány miatt szinte „porszáraz” talajba vetettek a gazdák. Az április közepéig elvetett borsók csak kelesztő öntözéssel keltek ki. A hűvös, csapadékos május kimondottan kedvezett a zöldborsónak. Annak ellenére is jó termés ígérkezett, hogy a korai vetéseknél voltak tőhiányok és vírus okozta problémák. A június 10. körül érkező hőhullám, a több napon keresztül tartó hőség jelentősen rontotta a várakozásokat. A korai vetések betakarítása ekkor már javában tartott, itt komoly minőségromlást okozott 35-38 Celsius fokos hőség. Az ebben az időszakban épp virágzásban lévő középkései és kései fajtáknál jelentős kötődési problémák jelentkeztek. Ennek következtében a tervezett 5,6 – 5,8 t/ha közötti országos termésátlag helyett 4,8 – 5 t/ha körül alakult az átlag. Ez azonban annyira alacsony, hogy éppen csak fedezi a termelés költségeit. A termelőkkel beszélgetve várható, hogy jövőre tovább csökken a zöldborsó termőterülete, mert egyre kockázatosabb lesz a termesztés, elsősorban a meleg miatt – írta az elnök.

Csemegekukorica

A feldolgozóipar részére idén kevesebb csemegekukoricát vetettek főnövényként, mint 2018-ban. Ez annak ellenére történt, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Később ugyan ezt másodvetések részben korrigálták, így végül idén mintegy 32 ezer hektár körüli területre került csemegekukorica. A szezon nehezen indult, április közepéig-végéig a rendkívüli aszály, később a hűvös május nem kedvezett a kukorica fejlődésének. A gondos tervezés, a vetések ütemezése ellenére július végére, augusztus elejére összetorlódott a betakarítás. A kánikula miatt az érés is felgyorsult, gyakori volt, hogy mire a tábla betakarításra került volna, a szemek már túlértek. A feldolgozói kapacitások hiánya miatt ebben az időszakban jelentős mennyiségű termést nem tudtak betakarítani.

Kevesebb lesz a vártnál

A másodvetések betakarítása még tart, azonban már látható, hogy az idei év termésmennyisége átlagos lesz. A jelenlegi becslések szerint a csemegekukorica idei mennyisége nem fogja elérni az előzetes várakozások alapján remélt 500 ezer tonnát. A frisspiaci, úgynevezett „csöves” csemegekukorica termesztése egyre nagyobb jelentőségű, azonban az ilyen célú termés mennyiségét még becsülni is nagyon nehéz, mivel a termés jelentős része még mindig feketén vagy szürkén kerül értékesítésre. Egyre jelentősebb a friss frisspiaci csöves kukorica exportja is.

Ipari paradicsom

Nehezen indult a szezon, az esőzések április végétől – május végéig feláztatták a talajokat, melynek következtében csúszott a palánták kiültetése. A szokatlanul hűvös május negatívan hatott a fejlődésre, ami a betakarítás idejét is eltolta. A megszokotthoz képest 7-10 nappal később, augusztus 15-én kezdődtek meg a betakarítási munkák, amelyek valószínűleg szeptember végén fejeződnek be. (Eközben egy új kórokozó is felütötte a fejét – a szerkesztő) Idén a hosszú tenyészidejű fajták és a helyre vetések is „vizsgáznak” abból hogy, mennyire tűrik a „lábon tartást”. A szélsőséges időjárás ellenére az állományok jók, a betakarított táblákon a minőség és a mennyiség is jónak mondható. A tervezett 125-130 ezer tonna betakarított mennyiségre reális esély van.

Fokhagyma, vöröshagyma

A fokhagyma betakarítása végeztével elmondható, hogy a legtöbb termelő átlagos évet tudhat maga mögött, az előzetes becslések szerint 6-7 t/ha közötti átlagos hozammal. Tavasszal a nagy aszály, május-júniusban a sok csapadék okozott gondokat. A tárolhatóságra a betakarítás táján hulló esők nem hatnak kedvezően. A vöröshagyma vetésénél még rendkívüli aszály volt, ezért a növények csak öntözés mellett tudtak kikelni. Májustól aránylag kedvező volt az időjárás a hagymák fejlődéséhez. A sok csapadék miatt azonban növényvédelmi problémák adódtak, amelyek mennyiségi és – tárolási hagyma esetén – minőségi veszteségeket is okozhatnak. A vöröshagymát termelők a tavalyinál mindenképpen jobb évre, összességében véve azonban csak egy átlagos évre számíthatnak. Azt, hogy a termelők milyen jövedelemhez jutnak valójában, még az európai hagymahelyzet is befolyásolja majd. 

Gyökérzöldségek

A kora tavaszi aszályos időszakban, a vetések idején a magok többnyire száraz talajba kerültek, ezért kelesztő öntözésre volt szükség, hogy az állományok kelését biztosítani lehessen. A május – július időszakban hulló csapadék jótékonyan hatott a növények fejlődésére. A betakarítás még messze van, a legnagyobb mennyiséget októberben szedik fel. Komolyabb növényvédelmi problémák eddig nem voltak, helyenként a gyomosodás jelent gondot a gazdáknak. A terméskilátások egyelőre biztatóak. 

Káposztafélék

A káposztaféléknek az idei termesztési szezon összességében kedvezett, kivéve az augusztusi hőségnapokat. Mivel az egyes fajok és ezen belül még a fajták is eltérő tenyészidővel rendelkeznek, melyekhez többféle termesztéstechnológia és ültetési idő társul, az időjárásnak eltérő hatása van az egyes kultúrákra. A növényvédelmi helyzetet nézve több helyen jelentős problémát okoztak a fitopatogén gombák és a baktériumok. Az állati kártevők közül több is megjelent az állományokban és néhol nagy károkat okoztak. Az eddigiek alapján kialakult kép szerint a termelők egy átlagos évre számíthatnak.

Étkezési és fűszerpaprika

Az elmúlt években jelentősen visszaesett az étkezési paprika termesztése szabadföldön, már csak körülbelül 650-700 hektáron folyik a termesztés. A fűszerpaprika termőterülete 1 800 – 1 900 hektár között van. Az idei időjárás nem kedvezett az étkezési paprikát szabadföldön termesztőknek. A hűvös, csapadékos május miatt a növények fejlődése vontatott volt, a hideg talaj rosszul hatott a gyökérképződésre. A sok csapadék miatt erős fertőzési nyomás alakult ki, különböző fitopatogén gombák és a Xanthomonas baktérium is komoly bajokat okozott a termelőknek. Az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A fűszerpaprika minőségére az augusztus végi meleg kedvező hatással volt. A paprikatermelők egyelőre gyenge vagy közepes szezonra számíthatnak az idén. Az eredményeken még javíthat, ha az első őszi fagyok későn jelentkeznek.

Dinnyefélék

Idén 4 600 – 4 700 hektár volt a dinnye termőterülete Magyarországon. Az előző évhez képest Békés megyében területcsökkenés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében területnövekedés volt. Az ültetések a szokott időben történtek, de a roppant hűvös májusnak köszönhetően a tavalyi évhez képest idén az első tömeges szedések 10 – 14 nappal később voltak. A virágzáskori hűvös éjszakák miatt az első kötések sem alakultak megfelelően, így a betakarított mennyiség is kisebb volt az ilyenkor megszokottnál. A magyar dinnye komolyabb volumenekben idén július 8 – 10. körül jelent meg a piacokon, de túlkínálat nem volt. Az értékesítést idén is megzavarta egy „akciózás”, mely az indokolatlanul alacsony árral okozott némi zavart, szerencsére a helyzet viszonylag hamar rendeződött.

A dinnyeminőség nem volt a legjobb

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termőterületeken termett dinnye nagyobb tömegben augusztus 5 – 10. között jelent meg a hazai piacokon. Ekkorra a békési dinnye zöme kifutott, így nem alakult ki belpiaci konkurencia, és kiegyensúlyozott volt a kínálat. Az augusztusi időjárás a fogyasztásra pozitívan hatott. Minőség tekintetében viszont a 2019 év nem volt olyan kimagasló, mint az előző. A minőségi problémákat részben az időjárás, részben a szakmai-termesztéstechnológiai hibák, részben a felvásárláshoz kapcsolódó körülmények okozták. A jövőben a dinnyetermelőknek nagyobb összefogásra és magasabb szintű integrációra lesz szükségük ahhoz, hogy a hazai és a külpiacokon jobban érvényesüljenek és a garantált minőség mellett a fogyasztók bizalmát is megtartják. A várakozások szerint 175 – 180 ezer tonnás lehet az idei görögdinnye termés. A sárgadinnye idei termőterülete 450 hektár körüli, a termelés 60 százalékban már fóliás. A termés mennyisége a tavalyi 16 – 17 ezer tonnás szint körül alakulhat.

Összegzés

A magyarországi zöldségágazat ez évi 8 hónapjának teljesítménye jobban alakul, mint a megelőző év azonos időszakában. Mennyiségi rekordok ugyan nem voltak, de a legtöbb növényfaj esetében a termelői árak és a minőség is jobban alakult a tavalyinál. A korszerű technológiával dolgozó, magas minőséget és nagy hozamokat produkáló termelők mindenképpen eredményes évet zárhatnak majd. Az idei év szélsőséges időjárása is azt mutatja, hogy csak korszerű technológiával (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, korszerű fajta) lehet biztonságosan és eredményesen termelni. Jelentősen növekedett az értékesített áru mennyisége, főleg a belföldi értékesítés nagyságrendje nőtt. Növekszik a friss, minőségi terméket kereső vásárlók aránya is. Az ágazat fejlődését továbbra is hátráltatja az akut munkaerőhiány, az adózás hiányossága (ÁFA, őstermelés), továbbá a fekete- és szürke kereskedelem még mindig magas aránya. További erőfeszítéseket kell tenni az integráció területén, melynek együtt kell megjelenni a termelés és az értékesítés területén – írta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Gyümölcstermelők téli továbbképzése rendezvénysoro... A szakmai fejlődés minden szakember számára fontos, így a gyümölcstermesztés területén dolgozóknak is. A programon résztvevők friss információkat tudh...
Tormapromóció + 4 praktikus tanács a torma termesz... A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a hétvégén (2014. április 11-12-én, péntek, szombat) három nagy áruházlánc – T...
A zöldséghajtatás technológiai korszerűsítése... A mezőgazdaságban kiemelt szerepe van a különböző fejlesztéseknek, manapság már sok hazai termelőnek és befektetőnek fontos, hogy a legkorszerűbb zöld...
1 millió tonna is lehet az idei gyümölcstermés Az egymillió tonnát is elérheti az idei gyümölcstermés Magyarországon Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke...
Nagy a potenciál a gombatermesztésben Akár duplájára is nőhet a magyar gombatermelés 2020-ig, a jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás termelés - a mostani uniós költségvetési időszak végére - 50...
Tökéletes komposzt néhány hónap alatt A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok él...