Száraz idő jön, szerdán és a hétvégén visszatér az igazán meleg

Hazánkban többnyire kedvezőek a talajnedvességi viszonyok, így a héten várható nagyrészt napos, száraz, meleg idő segíti a most érő gyümölcsök és a kapás növények érését. A repce vétéséhez a magágyat többnyire optimális talajnedvességnél lehet előkészíteni, bár a felső pár centiméteres réteg hamar kiszárad, a keléshez majd esőre lesz szükség.

Az elmúlt héten hétfőn főként a Dunántúlon és a középső országrészben esett jelentős mennyiségű csapadék, majd kedden és szerdán az északkeleti, keleti tájakon is. Hétfőn északnyugaton 100 mm körüli mennyiséget adó felhőszakadások is előfordultak. Csütörtöktől szombatig száraz maradt az idő, majd vasárnapra újabb front érkezett, de ez inkább csak az északkeleti országrészbe hozott számottevő csapadékot. Összességében az elmúlt tíz nap során (amiben az előző hetin túl még a 13-16. közötti zivataros csapadék is benne van) jellemzően 10-60 mm csapadék hullott országban. Az esőből Orosháza, Békéscsaba, Szeghalom és Mezőtúr, valamint Tiszaújváros térsége maradt ki. Az elmúlt 30, illetve 90 nap csapadékösszege szinte az egész országban meghaladja a sokéves átlagot. A talaj a külön említett területek kivételével jó vízellátottságúnak mondható. A felszín közeli rétegek többnyire nedvesek, északkelten többfelé sárosak, a felső fél méteres talajréteg a növényzet számára hasznosítható vízkészletnek jellemzően 50-90 %-át tartalmazza átlagosan – olvastuk a met.hu-n.

Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2020. augusztus 23-án (%)
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2020. augusztus 23-án (%)

A különböző szántóföldi kultúrák táblái között azonban jelentős különbségek vannak: a kalászosok után időben elmunkált, nem gyomos táblák talaja tárolja a legtöbb nedvességet, míg a kukorica és a napraforgó táblák talaja a növényzet erős párologtatása miatt ettől jóval szárazabb.
A hőmérséklet a legmelegebb órákban többnyire 30 fok körül alakult, szombaton volt a legmelegebb 29-34 Celsius fok. Csak a felhősebb keddi és szerdai napon maradtak 25 fok körül a maximumok.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, előbbi egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődésre, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A csapadékos időben a tarlókon nem csak az árvakelések hajtottak ki, hanem sokfelé a gyomok is elszaporodtak. A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhet a repcemag, azonban a csírázáshoz a legtöbb helyen majd esőre lesz szükség, mert a folytatásban várható száraz, szeles, meleg időben a felszín közeli pár centiméteres talajréteg gyorsan kiszárad.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július legvégére, augusztus elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen sokfelé láthatunk kismértékű növekedést, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az előző időszakhoz képest már nem csökkent a vegetációs index értéke az elmunkált tarlókon, ugyanakkor augusztus első hetében sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, amit meleg időjárás követett, így a learatott tarlókon a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Másrészt a nyári növények túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, és ebben az időszakban lassan már csökken az index értékük. Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevesebb csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1160 és 1300 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 10-50 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, mintegy 30-70 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 22-én (foknap)
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 22-én (foknap)

Az előttünk álló héten jobbára száraz időre számíthatunk. Hétfőn és kedden fordulhat elő többfelé kisebb eső, zápor, néhol zivatar, de területi átlagban 2 mm alatt marad a heti csapadék. A hét legvégén várható egy markáns hidegfront, mely záporokat, zivatarokat okoz majd. A hétfői és keddi kicsit felhősebb nap után sok lesz a napsütés. Erős lesz a párolgás, a felső talajréteg nedvességvesztése lesz a jellemző. Szelesnek ígérkezik a szerda, a csütörtök és a hétvége is. Jellemzően 25-30 fok között alakul majd a legmelegebb órák hőmérséklete az országban.  A szerda és a hétvége lehet ettől még melegebb is, aztán vasárnaptól kezdődhet majd egy tartósabb lehűlés.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

„Sűrű eső augusztusban, jó mustot ád a hordóba”... Augusztus hónapra több népi jóslás és megfigyelés is jut, melyek megpróbálják megjósolni, mennyi és milyen termés várható. Mi fűződik Szent Lőrinc, va...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...