Szántó helyett mogyoró lehet a magyar megoldás az agrárium nagy gondjaira

A minőségi mogyorótermesztés, a talajjavítás, a gazdák hektáronkénti bevételének növelése, valamint a vadgazdálkodás támogatása adja a lényegét egy Zala megyei kezdeményezésnek. A HungaroHazel Zrt. elsődleges célja, hogy 2030-ig Délnyugat-Magyarországon több ezer hektáron telepítsen integrált mogyoró termelő ültetvényeket és támogassa a gazdákat az ültetvények ökológiai és gazdasági képességének kihasználásában.

A cég alapítói és munkatársai olyan, nemzetközi mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik új agrárberuházási lehetőségek biztosításával és innovatív fejlesztések megvalósításával tervezik a 21. század kihívásainak megfelelően átalakítani a magyar vidéket. Szerintük a modern emberiség egyik legfontosabb feladata az élelmiszer előállítás évezredek óta változatlan rendszerének teljes átalakítása.

Mogyoróbokrok sorai Zala megyében, Nagyrécse közelében
Mogyoróbokrok sorai Zala megyében, Nagyrécse közelében

Az új termelési módszereknek egyszerre 3 nagy elvárásnak kell megfelelniük:

  • Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a legértékesebb természeti kincsek (talaj, víz, levegő, biodiverzitás) minőségének megőrzésére
  • Csökkenő kockázat és ráfordításigény mellett növelni kell a mezőgazdaságból élők bevételeit
  • A fogyasztóknak egészségesebb, értékesebb élelmiszereket kell biztosítani

Az ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt előnyös, új mezőgazdasági termelési rendszerek kialakítása nem egyszerű feladat. Ugyanis minden tájegységnek más-más adottságai és szükségletei vannak, amihez az új rendszereknek alkalmazkodniuk kell. A HungaroHazel Zrt. szakemberei közel egy évtizede készítenek terveket és tanulmányokat a Délnyugat-Magyarországon bevezethető új termékekről és termelési rendszerekről.

Ezeket két fő csoportra osztották:
  • A kisebb hatású, kevésbé drasztikus, de gyorsan bevezethető, kevés innovációt igénylő
  • A hosszabb távú, drasztikus változásokat ígérő, de rengeteg alkalmazott kutatást és előkészítést igénylő

mezőgazdasági rendszerek csoportjára.

Délnyugat-Magyarországi viszonylatban az első kategória tervei közül az utóbbi években magasan kiemelkedett a mogyoró ültetvényes termesztésének széles körű, integrált rendszerben történő kiépítése. Ez ugyanis szinte tökéletesen illeszkedik a 21. századi elvárásokhoz, ökológiai és agrárgazdasági szempontból egyaránt.

Mogyoróültetvény Zala megyében, Nagyrécsén
Mogyoróültetvény Zala megyében, Nagyrécsén

A mogyorótermesztés előnyei

Ökológiai szempontból a mogyoró talajforgatást nem igénylő, zárt lombkoronájú, fás szárú állománnyá fejlődik néhány év alatt, amely lehetővé teszi:

  • a talaj fokozott védelmét, a nap- és szélerózió csökkentését vagy teljes megállítását, a talaj humusztartalmának megtartását vagy fokozatos növelését
  • a zárt lombkoronának köszönhetően a csapadék visszatartását és fokozatos áteresztését, ezáltal a vízerózió megakadályozását és a vízháztartás javítását
  • a vízvisszatartás segítségével a műtrágya bemosódás csökkentését, az élővizek és a talajvíz minőségének javítását
  • a nagy tömegű fás állományban nagy mennyiségű szén-dioxid lekötését és ezáltal az üvegházhatás csökkentését
  • a nagy lombtömeg segítségével a levegőben szálló por és egyéb szennyező anyagok hatékony szűrését, a levegő minőségének javítását
  • a kifejlett állomány vadkárra való alacsony érzékenysége miatt az őshonos állatfajok életterének növelését (madarak, emlősök, hüllők és rovarok egyaránt)
  • párhuzamos hasznosítást biztosító tulajdonságai miatt a biológiai sokféleség fokozását
  • integrált odúrendszerekkel nagy mennyiségű madárélőhely, ízeltlábú fészkelőhely kialakítását
  • a méheknek és egyéb megporzó rovaroknak a lehető legkorábbi nagy mennyiségű pollenforrás (január végétől egészen március végéig) biztosítását
  • a betakarítás után visszamaradó kis mennyiségű mogyoró segítségével több tucat állatfaj télre való felkészülését
Gazdasági szempontból a mogyoró a szántóföldi kultúrákkal szemben lehetővé teszi:
  • egy egységnyi területen sokkal nagyobb jövedelem realizálását
  • egyetlen kultúra többféle hasznosítását (a mogyoró levelét takarmánynak vagy gyógynövénynek, fáját értékes bútor alapanyagnak lehet értékesíteni)
  • az alatta levő félárnyékos élettér többkultúrás hasznosítását: szárnyasokat, juhokat, dámvadat tartanak sok helyen együtt a mogyoró ültetvénnyel, de van már orchidea és agancspáfrány termesztés is a mogyoró ágakra akasztva
  • szarvasgomba tenyészetek kialakítását (a mogyoró az egyik legjobb szarvasgomba társnövény a világon)
  • méhlegelőként történő hasznosítását
  • ökoturisztikai és oktatási programok indítását
A mogyoró termése
A mogyoró termése

A mogyoró, mint növény

Rendszertani szempontból a mogyoró kifejezést a nyírfafélék családjába (Betulaceae) tartozó Corylus nemzetség valamennyi fajára használják. Jelenleg 18 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe, melyek kivétel nélkül mind az északi félteke mérsékelt égövi zónájában élnek. A nemzetség fajgazdagsága ellenére Magyarországon csak egyetlen faj őshonos, az európai mogyoró (Corylus avellana), ezért a mindennapi nyelvi használatban a mogyoró megnevezés kizárólag ezt a növényt jelenti.

Ökológiai szempontból a mogyoró egy rendkívül különleges cserje. Virágai egyivarúak, de egylakiak, azaz minden egyes mogyoróbokor hím és nőivarú virágokat is nevel.

Ezek azonban mind térben, mind időben, mind külalakban jól elkülönülnek egymástól. A hímivarú virágok kettesével-négyesével lógó barkákba tömörülnek (egy barkán belül 250 virág is kialakulhat) és minden más hazai növénynél korábban nyílnak. Az első barkák már január végén kifejlődnek és március végéig termelik virágporukat. A virágport a szél szállítja a nőivarú virágokra, melyek rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók, csak a rügyek csúcsából kiálló piros bibék árulkodnak a jelenlétükről.

Zalai mogyoróbokrok
Zalai mogyoróbokrok

Beporzás után a nőivarú virág nyugalmi állapotban marad, a tényleges megtermékenyülés csak júniusban történik meg. Ezt követően a rojtos, leveles kupacsokban ülő makkok (általában 1-4 darab) rendkívül gyors fejlődésnek indulnak. Augusztus végére, szeptember elejére beérnek, szüretelhető állapotba kerülnek. Ezek a különleges ökológiai tulajdonságok a legutolsó jégkorszak végén alakultak ki a mogyorón, melyek segítségével a hideg időjárás és a beporzó rovarok hiánya ellenére az elsők közt tudta benépesíteni a visszahúzódó jég alól felszabadult élőhelyeket. Nem véletlen, hogy 8-10 ezer évvel ezelőtt az európai emberi közösségek táplálkozásában rendkívül nagy szerepet játszott a mogyoró, melyről számos régészeti lelet tanúskodik.

A mogyoró, mint gazdasági ültetvény

A mogyoró egy lassan növekvő cserje, legkorábban az ültetés utáni negyedik évben fordul termőre, teljes termőképességét azonban csak a 8-10. év közt éri el. Cserében rendkívül hosszú életű, megfelelő ápolás és megújító metszések mellett 80 évig is termesztésben tartható.

A mogyoróról hazánkban két tévhit is széles körben elterjedt az elmúlt évtizedekben, melyek ráadásul ellent is mondanak egymásnak. Mezőgazdasági körökben gyakran hallani, hogy ültetvényes rendszerben a mogyoró termesztése nem lehetséges Magyarországon, mert túl északra vagyunk ahhoz, hogy sikeres terméseredményeket lehessen elérni. Ezzel egyidőben mindenki tudni véli, hogy a mogyoró egy igénytelen növény, bárhova ledughatunk egy mogyoróvesszőt, és az meg fog eredni. Sőt, bármikor tövig visszametszhetjük, újra ki fog hajtani, szinte kipusztíthatatlan.

A valóságban azonban mindkét megállapításnak éppen az ellenkezője igaz.

Délnyugat-Magyarország jelenlegi éghajlata tökéletesen alkalmas a mogyoró ültetvényes termesztésére. Az ültetvények kialakítása azonban rendkívül nagy gyakorlatot és szaktudást igényel, mert a mogyoró kimondottan igényes a talajviszonyokra, a tájolásra, a vízellátottságra. Délnyugat-Magyarország szinte minden talajtípusa alkalmas a mogyoró valamelyik kereskedelmi fajtájának a telepítéséhez. Ám a fajtaválasztás, a tájolás, a térállás és a szükséges infrastruktúra megtervezése komoly szakmai feladat, melyet csak sok éves nemzetközi tapasztalat birtokában szabad elvégezni. Az ültetvény egyik megálmodójával egyébként egy helyszíni riport is készült, ezt itt lehet elolvasni:

Sikeres ültetvények Zalában:

Így lett a zalai madárvédőből pingvinszakértő, majd sikeres áfonyatermesztő

Az igény akkora a prémium minőségű áfonya, szeder és ribizli iránt, hogy folyamatosan bővülnek és fejlesztenek. Helyszíni riport a zalai bogyósgyümölcs ültetvényről.
Tovább…

Várják a termelők jelentkezését

A társaság rendelkezik a megfelelő nemzetközi tapasztalattal és gyakorlattal, melyet egy integrációs szerződés aláírása után megosztanak a termelői csoporthoz csatlakozó gazdatársaikkal, hogy együtt ökológiai és gazdasági szempontból is eredményesen, sikeresen alakíthassák át több ezer hektáron a kultúrtáji viszonyokat. Így lehet a szántók helyén több mogyoró Magyarországon.

Szerkesztette: Csurja Zsolt

Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciój... Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet csütörtöktől széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a Földművelésügyi Minisztér...
Még két hétig véleményezhető a vadgazdálkodási tör... A Földművelésügyi Minisztérium két héttel meghosszabbítja a vadgazdálkodási törvény koncepciójának véleményezési határidejét és egyúttal társadalmi vi...
Januártól indulhat az új vadászati törvény Az előzetes információk szerint az új vadászati törvény egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba léphetnek. Sok az újdonság a törvényben, d...
A vadak is igénylik a törődést télen Ugyan jelenleg nincsen sok hó hazánk erdeiben, a vadak mégis már-már elvárják, hogy törődjünk velük. Ezért az etetést még az enyhébb, hómentes téli na...