Eredményesen működik Somogy megyében a no-till technológia. A NAK szakmai igazgatósága a Berend Kft. tapasztalatait járta körül. Komoly eredményeket ért el no-till technológia alkalmazásával. A látogatás célja az volt, hogy egy komplex, a talajművelés (vagy éppen nem művelés) mellett a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem kihívásairól és a lehetséges megoldásokról is konzultáljanak. A házigazda a növényorvosként végzett Berend Ferenc volt, aki kilenc éve folytat talajmegújító gazdálkodást.
A talajmegújító gazdálkodás előtérbe kerülését a termelésben az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, illetve a gazdálkodó amerikai tapasztalatai is segítették a technológiaváltás megvalósításában. A megoldás nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt. Berend Ferenc elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótolta ezért – írta a NAK.
Takarónövények előnyei és hátrányai
A területen minimálművelést folytatnak (minimum till), takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak. Ezeket egész télen rajta hagyják a táblákon. A cikk szerint ez ugyan zavaró lehet a „tiszta, megmunkált földfelszínhez” szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. A termelő szerint az ökológiai másodvetést is csak úgy szabadna elvégezni, hogy az a talaj téli takarását és nedvességmegőrzését szolgálja. Az előírások miatti gyors nyári vetéssel éppen az ellenkezőjét lehet elérni, különösen a mélyen gyökerező keresztesvirágúak alkalmazásával.
Ferenc tapasztalatai szerint a gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel.
A talaj élete megváltozik, hiszen egyetlen ásónyomban számos giliszta volt látható, és a talaj szerkezetességének javulása is kézzel tapintható. Véleménye szerint az egyes gombás fertőzések száma is csökkent. A pocok elszaporodása sem meghatározó, hiszen a természetes ellenségek gyakrabban jelennek meg az így művelt területen. A gyommentesítésre azonban ügyelni kell. Erre a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a glifozát alkalmazása, mely szerinte nem olyan káros, mint azt hallani lehet. Komoly kihívás lehet a no-till technológiában is és jelentős költségnövekedést eredményezhet, ha a glifozát hatóanyag EU-s használati engedélyét nem újítják meg. A fő probléma, hogy semmilyen objektív bizonyíték nincs arra, hogy megfelelő, szakszerű felhasználás mellett veszélyt jelentene a hatóanyag – vélekedett a gazda.
Sokkal többet járja a vad
Ferenc egyik fájdalma az, hogy az így megalkotott agrotechnika valóban kihat a biodiverzitásra is, ezáltal a vadak gyakorta járják a takarónövényekkel borított táblát, ahol nagy károkat okoznak. Ez a technológia hatékonyságát is befolyásolja, például a vadkáros egység talajtömörödöttségével is. A NAK cikke szerint mindig érdemes olyan gazdálkodási formákat, technológiákat megismerni, melyek nem a megszokott módon állítják elő a növényi produktumot az adott területről. Fontos szem előtt tartani, hogy a no-till technológia nem minden gazdaságban alkalmazható költséghatékonyan és a talajra gyakorolt kedvező hatása nem minden területen azonos. Azonban bizonyos elemek saját gazdaságba építésével javítható a termelékenység. A csökkentett művelésszám alkalmazásával már jelentős mértékben javulhat a talajok állapota – írta a cikk.