A túligénylés után járó szankció számítása a területalapú alaptámogatásban (SAPS), a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közvetlen támogatásban, továbbá a Natura 2000 területek utáni támogatásban a 2016. január 1. után benyújtott kifizetési igénylésekre is alkalmazandó. A jogosulatlan igénylés megállapításából eredő szankciókat – az uniós jogszabályoknak megfelelően – az egyes területalapon nyújtandó támogatásoknál elkülönülten veszik figyelembe.
A NAK anyagában a Kincstár általi példákon keresztül ismertették az egyes támogatásokhoz kapcsolódó túligénylési szankció számításának szabályait. Az adott támogatás esetében a viszonyítási alapot a gazdálkodó által igényelt terület és a Kincstár által az ellenőrzések után megállapított terület nagyságának eltérése adja.
A túligénylések során alkalmazandó szankció mértéke a fenti támogatások esetében:
a) eset: Az igényelt és a megállapított terület nagysága közötti eltérés nagyobb mint 2 hektár, vagy a megállapított területnek több mint 3 százaléka, de nem több mint 10 százaléka, akkor a támogatási összeg a megállapított eltérés másfélszeresének felével kerül csökkentésre. (Az eltérés 3 százalékáig és 2 hektárig nem kell szankciót alkalmazni, amit „kedvező szankcióhatásnak” neveznek.)
Példa:
- gazdálkodó által igényelt terület: 11,5 hektár
- ellenőrzés során megállapított terület: 11 ha
- jogosulatlan igénylés mértéke: 11,5 ha – 11 ha = 0,5 ha:11 ha = 4.54 százalék a jogosulatlan igénylés mértéke ugyan kisebb, mint 2 hektár, de nagyobb mint 3 százalék és kisebb, mint 10 százalék, így ebben az esetben a szankció a jogosulatlanul igényelt területre jutó támogatási összeg másfélszeresének a fele:
- jogosulatlanul igényelt terület: 0,5 ha
- támogatási összeg: pl. 70 000 Ft/ha
- 0,5 ha x 70 000 Ft = 35 000 Ft x 1,5 = 52 500 Ft : 2 = 26 250 Ft .
Gyűlnek a szorzók
A „kedvező szankcióhatás” alkalmazása esetén, amennyiben az ügyfél a tárgyévet (2020) követő évben (2021) is jogosulatlan területet igényel, abban az esetben 2021-ban számítandó szankció mellett hozzáadódik a 2020-ban „elengedett” szankciórész mértéke is (azaz a másfélszeres értékkel számított 2020. évi szankció másik fele).
b) eset: Az eltérés több mint a megállapított terület 10 százaléka, de nem több mint 66,67 százaléka, akkor a támogatási összeg a megállapított eltérés másfélszeresével kerül csökkentésre.
Példa:
- gazdálkodó által igényelt terület: 14 ha
- ellenőrzés során megállapított terület: 11 ha
- jogosulatlan igénylés mértéke: 14 ha – 11 ha = 3 ha : 11 ha = 27,27 százalék
- A szankció ebben az esetben a jogosulatlanul igényelt területre jutó összeg másfélszerese.
- jogosulatlanul igényelt terület: 3 ha
- támogatási összeg: pl. 70 000 Ft/ha
- 3 ha x 70.000 Ft = 210 000 Ft x 1,5 = 315 000 Ft
c) eset: Az eltérés olyan mértékű a tárgyévben, amely alapján a másfélszeres értékkel számított szankció meghaladja a megállapított területre adható támogatási összeget, így támogatás adott évben nem nyújtható, továbbá a fennmaradó szankció mértékét az igénylő további közvetlen támogatásainak összegéből kell levonni. Amennyiben a fennmaradt szankciórész a naptári évét követő három évben nem vonható le, a fennmaradó összeg törlésre kerül.
Termeléshez kötött növényi támogatások vonatkozásában – AKG-ban is – marad az eddig alkalmazott szankció számítási mód:
- amennyiben a gazdálkodó által igényelt terület és a megállapított terület nagysága közötti eltérés nagyobb mint 2 hektár, vagy a megállapított területnek több mint 3 százaléka, de nem több mint 20 százaléka, akkor a támogatási összeg a megállapított eltérés kétszeresével kerül csökkentésre. (Az eltérés 3 százalékáig nem kell jogkövetkezményt alkalmazni.)
- amennyiben az eltérés több mint a megállapított terület 20 százaléka, de nem több mint 50 százaléka, akkor a tárgyévre nem adható támogatás.
- amennyiben az eltérés több mint 50 százalék, akkor az előző pontban leírt jogkövetkezményen felül a jogosulatlan igénylés miatti szankció összegét még egyszer le kell vonni. Ezt az összeget az igénylő felé megítélt támogatások összegéből kell levonni. Amennyiben a szankció összege a ténymegállapítás évét követő három naptári évben nem vonható le, a fennmaradó összeg törlésre kerül.
