Kis mértékben növekedett a szalmonellaesetek mennyisége 2016-ban – derül ki az EU legfrissebb, állatról emberre történő megbetegedéseket összegző jelentéséből. Ezzel megállt az a kilenc éve tartó tendencia, melynek során folyamatosan csökkent a regisztrált megbetegedések száma.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tapasztalatai alapján a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokhoz hasonlóan hazánkban is mérsékelten növekedett. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közös jelentésében szereplő európai országokban 2016-ban 4.786 élelmiszer-eredetű szalmonellózis megbetegedést regisztráltak. Ez 94.530 főt érintett. Ugyan ez a számadat nem tér el jelentősen a 2010 és 2016 közötti szalmonella-esetek éves átlagától, az előző évi 4.362 esethez képest enyhe növekedést jelent.
A Nébih információi szerint 2016-ban Magyarországon 681 élelmiszer-eredetű humán szalmonella-fertőzés történt. Ezek közül 76 esetben volt szükség kórházi ellátásra. A hazai számadatok szintén a megbetegedések mérsékelt növekedését mutatják. Hazánkban – az EU más tagországaihoz hasonlóan – az esetek több mint felénél a tojás, tojástermékek, illetve baromfihús fogyasztásából adódó Salmonella Enteritidis felelős a szalmonellózisok kialakulásáért. A szalmonella-fertőzésről és a legújabb EU jelentés részleteiről a Nébih honlapján tájékozódhat.
Jelenleg öt különböző típusú baromfiállományban végeznek szalmonella-monitoring-vizsgálatot Magyarországon. Ezek a következők:
- tenyésztyúk
- tojótyúk
- broiler csirke
- tenyészpulyka
- hízó pulyka
Magyarországon a Nébih irányítja a megfigyeléseket
A leggyakoribb szalmonellatípus, ami a gyérítési program alá tartozó állományokban előfordul, a Salmonella Enteritidis. A Nébih irányításával hazánkban is működik monitoringrendszer, továbbá a hivatal laboratóriumaiban és a hatóságilag engedélyezett magánlaboratóriumokban szalmonellára irányuló vizsgálatokat is végeznek. Az ellenőrzések során állatállományokból, húsból és élelmiszerből származó mintákat elemeznek.
Magyarországon a két fő szerotípus (Salmonella Enteritidis és Typhimurium) tekintetében 1997 óta folyik program a szalmonella gyérítésére a baromfiállományokban. A kontrollprogramoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szalmonella előfordulása. Az EU előfordulási célkitűzéseit először 2012-ben értük el. Az elmúlt három évben az előfordulás továbbra is csökkent szinte minden baromfi esetében.
Kivétel a tenyésztyúkoknál 2013-ban (1,1% előfordulás) és tojótyúknál 2016-ban (2,5%-os előfordulás). A tenyészpulykákban évek óta nem figyeltek meg releváns szalmonella-szerotípust 2016-ig, amikor egy állományban Salmonella Enteritidist találtak.