Sokszor keresik olyan kezdő, illetve telepítést fontolgató diótermesztők a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet munkatársait, akik érdeklődnek a gyümölcs termesztése iránt. Kíváncsiak, milyen a megfelelő termőhely, a szaporítóanyag, a fajta, valamint érdeklődnek a helyes termesztéstechnológia megválasztásáról is. Az igényekre felelve döntött a NAIK egy kislétszámú Diótermesztés Szakmai nap megszervezése mellett.
A Diótermesztés Szakmai nap elsősorban kezdő és telepítést tervező, illetve fontolgató diótermesztőknek szól, a rendezvény időpontja: 2019. november 6. A helyszín a Körmendi Kulturális Központ (9900 Körmend Berzsenyi Dániel u. 11. lesz.
A szakmai nap tematikája:
- termőhely választásának szempontjai
- szaporítóanyag megválasztásának szempontjai
- fajtaválasztás szempontjai
- a termesztéstechnológia főbb lépései (ültetés, éves ápolási munkák, szüret és árukészítés)
- növényvédelem
- konzultáció.
Az érdeklődők a kérdéseiket már a jelentkezéssel egy időben is feltehetik a szervezőknek az info@fokertesz.hu e-mail címen – írja a NAIK híre. A jelentkezés 2019. szeptember 30. 23:59 óráig történhet.
Így kutatja és nemesíti a diót a NAIK
A dió (Juglans regia L.) nemesítése az Intézet alapításával egyidős, ugyanis 1950-ben indult ez a kutatási téma. Prof. dr. habil. Szentiványi Péter a nemesítési módszerek közül először tájszelekciót választott, melynek eredményeként a Tiszaháton található diópopulációból emelte ki a ‘Milotai 10’ és a ‘Tisztacsécsi 83’ fajtákat, a Mezőföldről pedig az ‘Alsószentiváni 117’ fajtát. Az 1970-es években a tájszelekción túl a keresztezéses nemesítést is használta a nemesítő. Apai szülőként az Észak-Amerikában elterjedt oldalrügyből is bőven termő, világos héj- és bélszínnel rendelkező ‘Pedro’ fajtát választotta.
A keresztezéses nemesítés eredményeként jelenleg 5 hibrid diófajta kapott állami elismerést:
- Milotai bőtermő,
- Milotai kései℗,
- Milotai intenzív,
- Bonifác℗,
- Alsószentiváni kései℗.
Az Intézet nemesítési munkájának eredményeként nagyjából 100 dióhibrid van értékelés alatt. Nemesítési céljaik között a késő tavaszi fagyok elkerülése érdekében a kései fakadási idő, illetve a termésmennyiség növelése érdekében az oldalrügyből történő termőképesség javítása kiemelt helyet foglal el. Ezen két kiemelt nemesítési célon kívül a legalább 32 méteres átlagos termésátmérő, a sima héjfelület, a világos terméshéj, a világos bélszín, a jó íz, a kórokozókkal és kártevőkel szembeni ellenálló-képesség és tolerancia elérése szerepel az Intézet tervei között.
Ezek a magyar dió előnyei
Az újabb diófajták előállítása mellett az Intézetben folyamatosan dolgoznak a magyar diótermesztés világban elfoglalt jó hírnevének megőrzésén. Ennek egyik fontos eleme, hogy az északi féltekén termesztett diófajták közül a magyar diófajták rendelkeznek a legkorábbi érési idővel. A magyar diófajták használatának további előnye, hogy nagy termésmérettel rendelkeznek (az átlagos termésátmérő legalább 32 mm), ami extra áruértéket képvisel a piacokon – írják.
Továbbá kutatási témáik között szerepel számos, a diótermesztés technológiai fejlesztését érintő kérdés, mint a metszés, az optimális érési idő meghatározása, az optimális áruvá készítési technológia (szüret, buroktalanítás, mosás, szárítás, osztályozás, csomagolás) kidolgozása és annak folyamatos fejlesztése.
Diófajták
- Alsószentiváni 117
- Alsószentiváni kései℗
- Bonifác℗
- Milotai 10
- Milotai bőtermő
- Milotai intenzív
- Milotai kései℗
- Tiszacsécsi 83
