Az agrárpályán található karrierlehetőségekről, az agrárvégzettség előnyeiről és a hiányszakmákról szervezett pályaorientációs délutánt az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szekszárdon az agrárszakképzésben résztvevő diákoknak. A rendezvényen a Dél-dunántúli régióban tevékenykedő agrár- és élelmiszeripari cégek képviselői, valamint agrárszakképzéssel foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ múlt évi felmérése alapján az agrárszakképzésben tanuló diákok 41 százaléka szeretne a szakmában elhelyezkedni, 20 százalékuk pedig tovább is tanulna az agrárpályán. Ezek a számok egyértelműen az ágazat népszerűségét jelzik. A szakmai délutánnak helyet adó szekszárdi intézmény a Dél-dunántúli régió egyik legjelentősebb középfokú mezőgazdasági iskolája, ahol az érdeklődő tanulók nagy száma is bizonyítja, hogy számos fiatal az agráriumban képzeli el a jövőjét – írta az Agrármarketing Centrum.
Az esemény megnyitóján Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közösen végzett kérdőíves felmérésnek eredményeként a 9. évfolyamos agrárszakképzésben tanulók közel 70 százaléka választott középiskolát személyes érdeklődése alapján. Hozzátette, hogy a tanulók többsége konkrét elképzelésekkel rendelkezik a jövőjét illetően. A megkérdezett tanulók egyharmada főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni.
A jövő élelmezése a tét
Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Ondré Péter köszöntőjében kijelentette: ha az emberiség előtt álló évtizedeket nézik, akkor az agrárszakma, az élelmezés az, ami a legjelentősebb kihívásokkal néz szembe. Világszerte meg kell oldani azt a problémát, hogy csökkenő természeti erőforrások mellett kell jóval nagyobb számú népességet élelmiszerrel ellátni úgy, hogy közben a fenntarthatóságra is vigyázni kell. A szakember szerint a minőségi élelmiszergyártás, a helyi termékek előállítása és a rövid ellátási láncok kialakítása lesznek a legfőbb feladatai a jövő fiatal gazdálkodóinak. Ondré Péter kiemelte a méhészetben, a gombatermesztésben és a dísznövény kertészetben rejlő lehetőségeket, amelyekhez sem jelentős befektetett tőke, sem jelentős földigény nem szükséges.
Kiszámítható életpályákat kínál a magyar mezőgazdaság
A nap további részében a diákok kerekasztal beszélgetésen tájékozódhattak az agrárkarrier lehetőségeiről és a szakma szépségeiről, valamint nehézségeiről. Továbbá arról is, hogyan lehet agrárvégzettséggel boldogulni a Dél-dunántúli régióban. A beszélgetés résztvevői – Vendégh Edit a NAK Tolna megyei elnöke, Dr. Halas Veronika a Kaposvári Egyetem oktatója, Soltész Gyula, a NAKI Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, Pongrácz Máté fiatal gazdálkodó, valamint dr. Kiss Gábor a Tolnatej Zrt. képviselői – azt mondták a diákoknak, hogy az agrárpálya ma már nem csak népszerű, de élethosszig tartó karriert, és kiszámítható életpályát kínál. A szakemberek a beszélgetésen rávilágítottak olyan hiányszakmákra – mint például a mezőgazdasági gépész vagy gépészmérnök, vagy a tejipari szakember -, amelyekre óriási igény mutatkozik. Az előadók javaslatot adtak a diákoknak arra vonatkozóan is, milyen készségekre – például informatikai tudásra, vagy nyelvismeretre – lesz majd szüksége a jövő gazdálkodóinak.
