A tűzelhalás az almatermésűek egyik legismertebb betegsége, amely zárlati státuszú, így kötelező védekezni ellene. Súlyos károkat képes okozni, így célszerű már a megjelenés előtt elkezdeni a védekezést a betegséget termesztő kórokozó ellen.
A tűzelhalást egy baktérium, az Erwinia amylovora okozza. Elsősorban almán, körtén, birsen és naspolyán pusztít. A betegség leginkább az éppen virágzó fákat fertőzi meg, így a mostani időszakban virágzó fajok a leginkább veszélyeztetettek. Terjedéséhez lagalább 15 fokos hőmérséklet és nedves körülmények szükségesek. Terjedésében a rovarok, a szél és a csapadék is szerepet játszik, védekezni ellene igen nehéz feladat.
A baktérium a bibén keresztül jut be a növényi szövetekbe, de kisebb sérüléseken keresztül akár a leveleket és a fiatal hajtásokat is képes megfertőzni. A tűzelhalás jelenlétének egyértelmű bizonyítéka a virágok és hajtásvégek hirtelen elbarnulása, feketedése, a hajtásvég pásztorbot szerű meggörbülése.
Mivel egy zárlati károsító terjeszti a betegséget, így a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 7. számú melléklet 1.2.3. pontja értelmében kötelező ellene védekezni. A védekezés elsősorban megelőzésen alapul, aminek több módszere is van:
- a fertőzött koronarészeket azonnal távolítsuk el, valamint a láthatóan beteg résszel együtt 40-50 centi egészséges részt is vágjunk le, mivel a baktérium gyorsabban terjed, mint ahogyan azt a tünetekből észlelhetnénk.
- megelőzésre használhatjuk a Blossom Protect nevű készítményt, melynek alapjául élőlények szolgálnak. Ez a biológiai permetszer szabad forgalmú, házi kiskertekben is használható.
- fontos a metszésre használt eszközök fertőtlenítése, így megakadályozhatjuk a betegség áthurcolását egyik fáról a másikra.
- hanyagoljuk a nitrogén műtrágyák használatát, ezzel elkerülhetjük a szövetek fellazulását, a túlzottan gyors növekedést, ami kedvező a fertőzés kialakulásához.
Amennyiben a tűzelhalás megelőzésével elkéstünk, a fertőzést követően is permetezhetünk, de azt tudni kell, hogy a fertőzés utáni permetezés esetén a növényvédőszerek sokkal gyengébben hatnak, mint még a betegség megjelenése előtt.
Míg az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez igényelhetnek a gazdák támogatást, addig a tűzelhalás elleni permetezéshez, sajnos, nem jár állami támogatás.