A földekről már lekerült a búza és a repce, sőt, a talajmunkákkal is végeztek már a gazdák. A következő munkafolyamat a repce vetése. Az Alföldön már zúgnak a gépek, de a Dunántúlon majd csak szeptember első heteiben kezdik meg a vetést.
Augusztus 20-tól szeptember 15-ig célszerű a repcemagokat a talajba juttatni, legalább is a tankönyvek szerint. Az is igaz, hogy sok múlik az előveteményen, az időjáráson, valamint a kiválasztott fajtán is. A fajtakérdés talán a legegyszerűbb, ugyanis általában a kezdeti fejlődése lassabb az itthon termesztett repcéknek. Így sokan a korábbi vetésidők mellett teszik le a voksukat. Minél később vetünk, annál több vetőmagra van szükség a biztos áttelelés érdekében, valamint kései vetés esetén kerülnek előtérbe a gyorsabb fejlődésű hibrid fajták.
Az idei munka már megkezdődött. Sokan már augusztus 20 előtt pár nappal bátorkodtak talajba juttatni a vetőmagokat. Elsősorban azokon a területeken merték ezt meglépni a gazdák, ahol jó vízgazdálkodású talajon tudtak első osztályú magágyat készíteni a repcének. Így nem kell attól félniük, hogy egy esetleges kánikula (ami még beköszönthet!) lelassítja a növények fejlődését és veszélybe sodorja az állomány áttelelését.
Jellemzően az Alföldön haladnak már a vetési munkálatokkal a gazdák, a Dunántúl viszont még kivár. Egy zirci gazdaság is így jár el, ahol a talajmunkáknak ugyan már a végére értek, de a magvetés még várat magára. Egészen pontosan a takarónövénynek szánt repcét már elvetették, de a valódi hasznot hozó kultúra magjaival várhatóan a hét végén, a jövő hét elején töltik fel a vetőgépeket és gördülnek ki a szántóföldekre.
Apropó, vetőgép. A gazdák rendszerint gabonavetőgépeket használnak a repce kijuttatására, amelyek fajtától függően kerülnek beállításra. A fajtákat normál, míg a hibrideket dupla gabonatávra vetik. Ennél nagyobb sortávokkal nem szívesen dolgoznak a gazdák, így is elég problémát szokott okozni a gyomosodás, vagy az árvakelések megjelenése.
