Az ősz és a csapadék megérkezése, az ezekkel párosuló lehűléssel együtt, a növényvédelmet is a fókuszba helyezte. A poloska és a fuzárium megjeelnése jelenti most a legnagyobb veszélyt a haszonnövényekre.
2016-hoz hasonlóan idén is augusztus végére-szeptember elejére nőtt meg egy poloska, az úgynevezett zöld vándorpoloska létszáma. Aktuálisan már gyakorlatilag minden növénykultúrában megtalálható mind a kártevő, mind annak lárvái. Kiemelten fertőzöttnek számít a paprika, a paradicsom, a padlizsán, a gyümölcsök közül pedig az őszi körte és alma, valamint az őszibarack és a szilva. A dísznövények közül a hibiszkusz érintett. A rovar mérgező nedveket juttat az egyedekbe, ami miatt foltok alakulnak ki a károsított részeken. Súlyosabb esetben a növényi szövet is elhalhat. Ezzel a termés minősége és értéke is jelentősen romlik.
Az ország középső térségében ázsiai márványos poloska fertőzöttséggel is találkozhatunk, igaz a zöld vándorpoloskához képest sokkal kisebb mértékben. Ez is a másikhoz hasonló kártételre képes. Védekezni ellenük most viszont szinte lehetetlen. Azt jelentheti az egyedüli megoldást, ha az egész kertet kezeljük valamilyen rövid várakozási idejű piretroidos szerrel – olvashattuk a magyarnövenyorvos.hu elemzésében.
Az őszi esők következtében megindult a szőlőbogyók felrepedése a még tőkén levő fürtökön. A jelenséget egy esetleges lisztharmat még tovább erősíti. Megoldás lehet a szüret felgyorsítása, vagy a botricid gombaölő készítménnyel történő permetezés.
A szántóföldek mellett sem lehetünk nyugodtak. A leginkább veszélyben a kukorica van. Megkezdődött a korai érésű kukorica betakarítása, de a korábbi aszály eredményeként a csövek sok helyen nem konyulnak le. A tömegük nem éri el ugyanis a kívánatos mértéket. A felálló csövek viszont azért jelentenek kockázatot, mert a csuhélevelei közé befolyó csapadékvíz fokozza a fuzáriumos csőpenész kialakulásának veszélyét. Pláne ott, ahol a gyapottok bagolylepke miatt sok a megrágott kukoricacső. A toxintermelés pedig veszélyezteti az állatok egészségi állapotát is.
Az elvetett repce zöme inszekticides csávázáson ment keresztül, így a korai kártevőkkel szemben viszonylagos védettséget élvez. A fertőzésveszély viszont jelentős, mert az árvakeléseken tömegesen rágnak a repcebolhák és később a kikelt repce lesz a célpont. A csávázatlan magot használók sokat kockáztatnak, mert a kikelő növények gyorsan megfertőződhetnek. Már növényenként 1-2 bolharágás elég indokot szolgáltat a védekezés megkezdéséhez és egészen a repce 2-4 valódi leveles állapotáig folytatnunk kell a monitorozást. A repcedarázs őszi kártételével szintén számolni kell, mert hamarosan megkezdik tojásaik lerakását.
Már megkezdődött az őszi kalászos gabonák vetésének előkészítése. Ezeken a helyeken javasolt a talajlakó kártevők számának feltérképezése, mert négyzetméterenként 1-2 drótféreg, cserebogár pajor vagy mocskos pajor fertőzöttség elég ahhoz, hogy a terület fertőtlenítése elkezdődjön vagy, hogy rovarölő szerrel csávázott vetőmag alkalmazása indokolt legyen.