A magyar búzatermesztés az Európai Unióban előállított össztermésének csak egy kis részéért felelős, nekünk viszont annál többet jelent. Sok ezer magyar gazda megélhetése múlik azon, hogy adott évben mennyi búza terem termőföldjeinken. Íme, néhány adat, hol is tart jelenleg az ágazat.
Az éves hazai búzatermelés az elmúlt 15 évben 3 és 6 millió tonna között alakult, ami az EU-28 össztermelésének 3-4%-át tette ki. Az EU legnagyobb termelői Franciaország (35-40 millió tonna), Németország (22-27 millió tonna), Nagy-Britannia (12-16 millió tonna) és Lengyelország (9-11 millió tonna).
A búza vetésterülete jellemzően 1,0-1,1 millió hektár, a termésátlag az elmúlt években országos átlagban 4-5 tonna/ha. A termésátlagokat megyei bontásban vizsgálva, megállapítható, hogy az elmúlt 16 évben (2000-2015) két év kivételével Tolna vagy Baranya hozta a legmagasabb átlagot, ami a viszonylag jó termőtalaj és az átlagosnál kedvezőbb csapadékviszonyok kiegyensúlyozott összhatásának köszönhető. A leggyengébb búza termésátlagok Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében voltak jellemzőek (átlagosan 3,5-4,0 t/ha).
A búza piacát az aratás rendszerint minden évben jelentősen befolyásolja, mivel a termelők többsége azonnal vagy 1-2 hónapon belül piacra viszi a terményt. Az alábbi ábrák szemléltetik, hogy a 2004-2015 éveket búza termésátlag alapján négy kategóriába osztva (jó, átlag feletti, átlag alatti, rossz) hogyan alakult az éven belüli termelői ár:
Az alábbi ábra a társas vállalkozói formában működő búzatermesztők főbb eredménykategóriáit mutatja folyó áron az 1999-2013 évekre. Megállapítható, hogy az ágazati eredmény hektáronként támogatások nélkül -30…+50 ezer Ft-ra tehető, ami a SAPS-ot és a zöldítési támogatást is figyelembe véve végeredményben 40- 120 ezer Ft/ha összeget tesz ki. Jelentős meghatározó tényező még a fizetett földbérleti díj; az adatokból ezt a tételt ezt kiszűrve, támogatásokkal együtt 50-150 ezer forint közötti a hektáronkénti éves jövedelem.
A termelési költségek arányai társas vállalkozásoknál: növényvédőszer- és műtrágyaköltség az összköltség mintegy 30%-a, gépköltség 20%, földbérleti díj 15%, vetőmag ill. bérköltségek 10-10%, egyéb költségek 15%. Az éves termésátlag- és áralakulások vizsgálatával megállapítható, hogy nem determinisztikus, de egyértelmű negatív korrekció mutatkozik a termésátlagok és a (CPI korrigált) felvásárlási árak között. A hazai és az EU szintű termelés a korábban bemutatottak szerint meglehetősen jó együttmozgást mutat (az időjárási viszonyok alapvetően hasonlóak), az árváltozási tendenciák pedig összhangban vannak az uniós ármozgásokkal. Látható az is, hogy a társas vállalkozások érezhetően, közel fél tonnával magasabb hektáronkénti termésátlagot realizálnak, mint az egyéni gazdák, az érvényesített felvásárlási átlagár pedig (vélhetően a kedvezőbb tárolási lehetőségeknek köszönhetően) 2-5 ezer forinttal magasabb tonnánként. A termésátlaggal ellentétes irányú ármozgás eredményeként a termésátlag és az éves realizált árbevétel közötti együttmozgás bár pozitív, de meglehetősen lazának mondható. A társas vállalkozások éves árbevétele (magasabb termésátlag és magasabb átlagár eredményeként) jelentősen, hektáronként akár 20-40 ezer forinttal magasabb az egyéni gazdákhoz képest.
Forrás: erstebank.hu
