Az ellés nem csak az anyaállatnak, hanem a borjúnak is egy stresszel járó folyamat. Hozzá kell szoknia az új környezethez, valamint meg kell tanulnia felvenni a szükséges tápanyagokat. A gazdáknak az első hetekben fokozottan figyelni kell a borjak táplálására, mert azok könnyen veszélybe kerülhetnek.
A borjak az ellés megtörténte után még fejletlen, gyenge immunrendszerrel rendelkeznek. Ilyenkor sokkal fogékonyabbak a betegségekre, mint felnőtt társaik. Épp ezért biztosítani kell számukra az immunológiai védelmet az első időszakban. Ezt alapesetben az anya által termelt kolosztrum biztosítja, amit az ellés után a borjú mielőbb magához kell, hogy vegyen. Tudományosan bizonyított ugyanis, hogy minél később jut a borjú szervezetébe az anya által termelt kolosztrális folyadék, annál nagyobb a valószínűsége a későbbi légző- és emésztőszervi megbetegedések kialakulásának.
Az első négy hét átvészelése
A borjak életében az ellés utáni első négy hét kritikusnak mondható, ekkor ugyanis kifejezetten hajlamosak a hasmenéses megbetegedésekre. A hasmenés súlyos víz- és elektrolit-veszteséget okoz, ami a későbbi termelésére is kihathat. Szakértők szerint egy hasmenéses nap akár 10 nappal is kitolhatja egy borjú üszőkori első megtermékenyítését, ezzel a gazdára is plusz terhek kerülnek.
A borjak hasmenése esetén – ha már bekövetkezett – a legfontosabb a víz és a bikarbonát pótlása. A kezelést azonban csak úgy szabad végezni, hogy az ne befolyásolja az oltógyomor pH-ját. Ellúgosítás esetén ugyanis a borjú rosszul fogja emészteni a tejet, ami további súlyvesztéshez, legyengüléshez vezethet.
A holstein-fríz immunrendszere a leggyengébb
Érdekes dologra figyeltek fel a tenyésztők a holstein-fríz fajta esetében. Ezt a fajtát kizárólag tejtermelésre szelektálták, ezzel azonban jelentősen gyengült az anyaállatok kolosztrumának hatékonysága. Ezért a fríz borjakat az ellés után protokoll kolosztrum-kivonattal kell ellátni az anyaállat kolosztrumán túl ahhoz, hogy a későbbiekben ne legyenek hajlamosabbak a betegségekre.
