Nem volt semmi problémájuk a repcés gazdáknak, amíg csávázott vetőmagot juttathattak a földbe. Azonban ez már nem így van: a neonikotinoid csávázószerek betiltásával a repcemagok védtelenül kerülnek a talajba, nagyobb felelősséget akasztva ezzel a gazdák nyakába.
Már most tervezhetik a gazdák, hogyan fogják védeni ősszel a repcéjüket, amely csávázatlan formában kerül majd a talajba a neonikotinoid csávázószerek betiltása miatt. A repce csírázáskor és keléskor az átlagosnál jóval érzékenyebb növény. A csávázószerek ezért segítettek jelentős mértékben a növény termesztésében. Most azonban csávázás hiányában védelem nélkül maradnak a kikelő növények, így még nem tapasztalt méretű tőszámveszteségekre lehet számítani a repcésekben. A probléma súlyát növeli a tény, hogy egyre több helyen a sima gabonasortáv helyett dupla gabonasortávra vetik a magvakat, így adott területen csak fele annyi növény kerül elvetésre, mint régen. Ebből a kevésből pedig megengedhetetlen akár egy növény elvesztése is.
Mire kell fokozottan figyelniük a gazdáknak?
Az utóbbi években egyre nagyobb számban fordul elő hazánk repceföldjein a kis káposztalégy. Ennek a kártevőnek a legnagyobb veszélye a fiatal növények gyökeréhez lerakott peték, illetve az abból kikelő lárvákban rejlik. A kikelő lárvák a gyökér felszínét hámozgatják, majd bele is rágják magukat a gyökérbe, ami később a gyökér rothadásához vezet. A fiatal növények fejlődése ettől vontatott lesz, sőt, még a tél előtt el is pusztulhatnak a károsított növények. Félő, hogy a csávázás hiánya megsokszorozza majd a kis káposztalégy kártételét. Ellenszere nincsen, a kártételt megelőzni, csökkenteni az árvakelések megfelelő irtásával lehet.
Egy szárazabb, melegebb ősz folyamán a repcebolha ellen még a csávázás sem nyújt 100 százalékos védelmet. Mi lesz, ha csávázatlan vetőmag kerül a talajba? A tojásból kikelő lárvák a levélnyélbe fúrják magukat, majd a főér mentén károsítanak, télire pedig visszatérnek a levélnyélbe, ott telelnek és károsítanak. A károsodott növények lassabban fejlődnek, nehezebben telelnek át, akár komoly terméskiesés is származhat a repcebolhák kártételéből.
A repce-gubacsormányos kártételének is segítség lehet a csávázás hiánya. Az idő előtt vetett állományokat támadja meg a kártevő száraz, meleg ősz esetén. A lárvák a fiatal növények gyökereiből táplálkozik, ott gubacsokat képez, ezzel gyengítve a károsított növény télállóságát.
A gazdáknak ezek után hatványozott figyelmet kell fordítaniuk a repceállományokra és ha a kártétel jeleit észlelik, azonnal cselekedniük kell. Még mielőtt komolyabb terméskieséssel kellene szembenézniük.
