Az első részben áttekintettük, hogy milyen tendenciák várhatóak a növényvédelem terén a közeljövőben, mi minek a következtében alakulhat ki. Most részletesebben is átnézzük, hogy mi várható a vírusok, kártevők és gyomnövények terén a változó éghajlat nyomán. Tartson velünk ezúttal is!
Hogyan hat a növényvédelemre az éghajlatváltozás?
Növényi patogénekre gyakorolt hatás:
- a hőmérsékletváltozás közvetlenül befolyásolja a kórokozó fertőzőképességét, reprodukcióját, földrajzi elterjedését, életciklusát
- a hőmérséklet emelkedés elegendő talajnedvesség esetén növelheti a párologtatást meleg, párás mikroklímát idézve elő, amely kedvez a betegségek elterjedésének
- légköri CO2 koncentráció változása befolyásolja a kórokozó agresszivitását és a gazdanövény érzékenységet (morfológia, fiziológia, tápanyagok és a víz egyensúlya)
- légszennyező anyagok mennyiségének a növekedése (ózon és a nitrogén-oxid): közvetett hatás a gazdanövényre
- UV-B stimuláló hatás gombákra, gyorsabb növekedés, növekvő spóratermelés
Vírusokra és azok vektoraira gyakorolt hatás
A legtöbb növényi vírus vektorok útján terjed. Különösen a levéltetvek esetén várható, hogy az enyhébb tél és a magasabb tavaszi és nyári hőmérséklet jelentősen fogja egyedszámukat növelni. Ezzel együtt a terjesztett vírusok jelentősége is növekedhet (pl.: burgonya Y vírus PVY). A szélsőséges időjárási jelenségek (nyári viharok, nagy szél, zivatar, jégeső) jobban elősegítheti a mechanikai úton terjedő vírusok térnyerését.
Nő a veszélye az eddig csak melegebb éghajlaton vagy üvegházakban előforduló vírusok szabadföldi elterjedésének (pepino mosaic vírus PepMV). Szabadföldön jelentős vektorokká válhatnak a levéltetveken, kabócákon kívül: az üvegházi molytetű, tripszek.
| Tudjon meg többet a témáról! |
 Jöjjön el a Gazdag Gazda Konferenciasorozat Önhöz legközelebb eső állomására (szept. 7. – Budapest, szept. 10. – Kaposvár, szept. 16. – Berettyóújfalu, szept. 22. – Szeged), és tudjon meg mindent az éghajlatváltozás mezőgazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól. Problémák és megoldások, kérdések és válaszok, neves szakértőktől. Részletes programunkból már tájékozódhat a témákról, és az előadások rövid összefoglalóját is megtekintheti. Részletek és jelentkezés: www.magro.hu/konferencia |
Kártevőkre gyakorolt hatás:
- nagyobb tavaszi induló kártevő-népesség várható
- a vegetációs időszakban a magasabb hőmérséklet a többnemzedékes fajoknál a nemzedékszám növekedéséhez vezethet
- állandósulhat a korai szabadföldi kártétel számos rovar esetében, melyek korábban délebbre (pl. gyapottok-bagolylepke), az üvegházak környékén (pl. nyugati virágtripsz) teleltek át
Hazánkban a közelmúltban megjelent károsítók:
- különböző pajzstetű fajok:Ceroplastes japonicus, Lepidosaphes beckii, Lepidosaphes gloverii, Parlatoria pergandii, Aonidiella aurantii
- Rhagoletis cingulata – Amerikai keleti cseresznyelégy
- Rhagoletis completa – Dióburok-fúrólégy
- Orsillus depressus – Tuja-bodobács, Oxycarenus lavaterae – Hársfa-bodobács
- Cydalima perspectalis – Selyemfényű puszpángmoly
- fitoplazmák:European stone fruit yellows phytoplasma – Csonthéjasok európai sárgulása, Flavescence dorée – Aranyszínű sárgaság fitoplazma
Gyomnövényekre gyakorolt hatás:
- melegigényes fajok térnyerése, borításuk növekedése, északi irányú terjedése
- szárazságtűrő (déli termofil) fajok elszaporodása és térnyerése (pl. Ammi majus, Bupleurum lancifolium, Centaurea diluta, Euphorbia lathyris, Ononis alopecuroides, Amaranthus lonchonii, Datura innoxia, Datura metel)
- hűvösebb klímát kedvelő fajok visszaszorulása, térvesztése
- gyorsabb növekedés, korábbi virágzás, nagyobb pollentermelés és zöldtömeg
- gyepek termőképességének csökkenése, részben szárazságtűrő gyomfajok megjelenése miatt
Mik a legjellemzőbb kártevők, veszélyek az itthon termesztett növényeket illetően?
Minden év, ill. évjárat más és más. Nincs két azonos évjárat. A nagy felületen termesztett szántóföldi kultúrákban, sőt bizonyos helyeken az ültetvényekben is, az elmúlt néhány évben a mezei pocok okozta a legtöbb kárt. Idén a fertőzött terület nagysága és a fertőzés mértéke is jelentősen visszaesett. Az elmúlt évhez képest a sárgarozsda fertőzés is kisebb területet érintett.
2014-es évjárat nem volt jó a szőlőre (közel 900-1000 mm csapadék): kártevő rovarok korai fellépése, majd szőlőperonoszpóra, szőlőlisztharmat és szürkepenész fertőzés rontotta a termés mennyiségét és minőségét. Az idei kilátások pillanatnyilag kedvezőbbek.
Legfontosabb problémák:
Szőlőben a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (Flavescence dorée) valamint az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni hatásos védekezés.
A kis felületen termesztett kultúrák növényvédelmi problémáinak a megoldása (minor crop és minor use), pl. bogyós gyümölcsűek, zöldség-, gyógy-, fűszer- és aromanövények stb.
Az amerikai kukoricabogár lárvái elleni hatásos védekezés a korábban engedélyezett neonikotinoid hatóanyagú rovarölő csávázó szerek felfüggesztése miatt nehezebb lett.
Növényvédelmi tanácsok, általános szabályok (kiemelés 5)
A termelőknek és a növényvédelmi szakirányítóknak nagyobb hangsúlyt kell fektetni a méhek és más beporzó szervezetek védelmét biztosító jogszabályok következetes betartására → jogkövető magatartás.
Szerző: Gál Péter, Dr. Novák Róbert, Dr. Ripka Géza /Nébih/
Budapest, 2015. július 20.
Fotó: youtube.com
Olvassa el az első részt is!>>
