Súlyos veszély fenyegeti a méhek genetikai sokféleségét, ami csökkenő létszámot okoz

A kelet-közép-európai mézelő méhek mitokondriális DNS-sokféleségét vizsgálták a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében. A kutatás eredményei az Insects című szakfolyóiratban jelentek meg. Az emberi tevékenység a méhek genetikai sokféleségére is negatív hatással van, ez a változás pedig az állatok számának radikális csökkenését okozhatja, veszélybe sodorva a megporzást.

A Kárpátok sokáig számos faj számára jelentette a fő biogeográfiai határt, ilyen a nyugat- és észak-európai fekete méh, valamint a krajnai méh. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább elmosódtak a fajok közötti különbségek – olvasható a Debreceni Egyetem közleményében. A folyamat oka a háziasított állatok szelektív tenyésztése, valamint az ember általi áttelepítése és szállítása. Ennek eredményeként számos helyi fajtánál a genetikai egyediség elvesztése figyelhető meg.

Súlyos veszély fenyegeti a méhek genetikai sokféleségét
Súlyos veszély fenyegeti a méhek genetikai sokféleségét

Ez azért probléma, mivel a mézelő méh természetes elterjedési területe sokféle környezetet ölel fel, ezért a helyi populációk remekül alkalmazkodtak az egyes ökológiai viszonyokhoz.

A vizsgálataink kimutatták, hogy a kelet-közép-európai mézelő méhek csaknem 2 százaléka már rendelkezik afrikai eredetű mitokondriális DNS-sel. Az afrikai hatás megjelenését nagy valószínűséggel a kereskedelem okozhatta – mondta Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára.

USA és Afrika méhei

Az amerikai kontinensekre bizonyítottan emberi közvetítéssel kerültek be korábban az afrikai méhek. A debreceni kutatás ezt az úgynevezett afrikanizálódást vizsgálta. A beazonosított “A” mitotípusokat hordozó méhek valószínűsíthető eredete Afrika szubszaharai térsége. Kelet- és Közép-Európában nem mutatható ki egyértelmű mintázat arra, hogy az afrikai mitotípusok jelenlétét természetes folyamatok okozták volna. Ezért ezek megjelenése valószínűleg összefügg az emberi tevékenységekkel. Például a különböző méhészeti gyakorlatokkal, az idegenhonos fajok extenzív tenyésztésével – mondta  Kusza Szilvia.

Ezek az afrikai eredetű méhek jelentős fenyegetést jelentenek a genetikai sokféleségre, az európai méhek állategészségügyi állapotára, valamint agresszívabb viselkedésük miatt kevésbé alkalmasak a méhészkedésre. Az európai alfajokkal szemben jobban tolerálják az egyes parazitákat. 

Környezet és alkalmazkodóképesség

Vizsgálatok kimutatták azonban, hogy ez a tolerancia sok esetben összefügg a környezettel. Nagy valószínűséggel az afrikai méhek európai környezetben nem feltétlenül lennének ellenállóbbak őshonos társaiknál. A faj hibridizációja bizonyított, de az afrikai gének arányát a populációban még vizsgálni kell. Feltérképezésük fontos, még abban az esetben is, ha ma még az európai méhek nukleáris genomja nagyrészt európai eredetű – hangsúlyozta az egyetemi tanár. Az afrikai mitotípusok jelenlétének kutatása a méhészet szempontjából létfontosságú, mivel a kelet-közép-európai mézelő méhállomány genetikai módosulásai hozzájárulhatnak a nemkívánatos tulajdonságok, paraziták és betegségek elterjedéséhez.

A méhek genetikai tisztaságának megőrzése érdekében is szükséges lenne jobban ellenőrizni az idegen méhek behozatalát és elterjedését, mivel a vizsgálatok során kimutatott afrikanizálódás komoly veszélyt jelenthet a fenntartható méhészetre – véli Kusza Szilvia, az Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ egyetemi tanára. A kutatás eredményei az Insects című, nemzetközi, nyílt hozzáférésű entomológiai szakfolyóiratban jelentek meg.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Duális képzés indul a Debreceni Egyetem mezőgazdas... A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hat szakot hirdetett meg új gyakorlatorientált formában. A j...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...
Aki nem figyel, az fizethet! Lassan, de biztosan közeledik a növények, különösen a repce és a gyümölcsfák virágzásának időszaka. A növénytermesztéssel foglalkozóknak fokozottan ke...
Egy méh agya lehet a jövő drónjainak pilótája... Egy háziméh agyának komplett, digitális újraalkotásával akarnak önállóan repülő robotokat létrehozni a Green Brain Project kutatói – írja az IFLS-re h...
Feleslegesen pusztítják a méheket Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)...
A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...