Súlyos hatások, csökkenés és támogatások a magyar halgazdálkodás 2021-es évében

A magyarországi tógazdasági haltermelés teljesítménye 2021-ben 21 ezer 184 tonna volt, mindössze 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan a haltermelés 82,4 százaléka 2021-ben is három régióban koncentrálódott, melyek az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld. A gazdaságilag legfontosabb halfaj továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett a 2021-es évben. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25 937 hektár volt 2021-ben. 

Az intenzív rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami az előző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett – részletezte a jelentés tartalmát az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal volumene 4364 tonnát tett ki a vizsgált évben. A halak és halászati termékek exportértéke 2021-ben 6,9 milliárd forintot, importértéke 42,2 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom 35,3 milliárd forintos passzívuma 3,1 milliárd forinttal meghaladta a 2020. évit, amikor 32,2 milliárd forintot tett ki a deficit – írták.

Súlyos hatások, csökkenés és támogatások a magyar halgazdálkodás 2021-es évében - Fotó: Magro.hu, CSZS, Akasztó, tógazdaság lehalászás, 2021
Súlyos hatások, csökkenés és támogatások a magyar halgazdálkodás 2021-es évében – Fotó: Magro.hu, CSZS, Akasztó, tógazdaság lehalászás, 2021

Információ az adatgyűjtés módszeréről 

A statisztikai jelentés az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett Lehalászás című, 1249-es nyilvántartási számú adatgyűjtés alapján készült. Az adatgyűjtés a statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásai szerint történik, figyelemmel a 762/2008/EK rendeletre. Az adatszolgáltatás kitöltése halastó művelési ágba sorolt halastóval és intenzív haltermelő üzemmel rendelkező természetes és jogi személyek számára kötelező. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halgazdálkodási tevékenységéről. Az adatok beküldési határideje 2022. március 31-e volt. Az adatszolgáltatásra 2021-es tárgyévben 375 cég 439 telephellyel volt kijelölve, amelyből a vállalkozások 93 százaléka tett eleget adatszolgáltatói kötelezettségének. Az ország halállományáról és halászati tevékenységéről idősoros adatok 2007-ig visszamenőleg a Lehalászás jelentés 2007–2021 című kiadványban tekinthetőek meg – írta az AKI jelentése.

Így alakult a magyar lehalászás 2021-ben 

A lehalászás adatfelvétel keretein belül beérkezett és feldolgozott adatok összesítése szerint 2021-ben halastó művelési ágban 29 594 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 25 937 hektár volt. Magyarországon az üzemelő halastavak 62 százalékán étkezési hal, 26 százalékán növendék hal előállítása történt, 8 százalékát ivadéknevelésre, a fennmaradó 4 százalékot pedig egyéb célra hasznosították 2021-ben a termelők. Az AKI szerint az elmúlt néhány évben általánosan elmondható, hogy a teljes tóterületnek mintegy 90 százaléka üzemelt, viszont 2021-ben 88 százalékra csökkent az üzemelt tóterület. 

Az előző évhez mérten közel 2,4 százalékkal kisebb területen történt halgazdálkodás. Az új halastó létesítések adatai 2021-ben adatvédelmi korlátok miatt nem közölhetőek. Tóterület rekonstrukciót mindössze 97 hektáron végeztek, ami a 2020-as évi 162 hektár tóterülettől mintegy 40 százalékkal marad el.

Többtényezős változások a halgazdálkodás szakmájában

Az AKI szerint a területi adatok évenkénti változásához többek közt az adatszolgáltatói kör módosulása is hozzájárul. Illetve előfordulhat olyan eset is, hogy beszántják gazdasági okokból kifolyólag a tóterületet. A mezőgazdaság más ágazataihoz viszonyítva a halgazdálkodási szektorban a termelési folyamatok gépesítettsége igen alacsony és nagyrészt korszerűtlen. A termelőknek az elöregedett halastavak folyamatos rekonstrukciója és az optimális infrastruktúra kialakítása a megfelelő termelési színvonal fenntartása, karbantartása mellett igen nagy anyagi terhet jelent. Egy új halastó építési költségei nagyon magasak. A beruházás lassan térül meg, megfelelő mennyiségű önerővel pedig kevés esetben rendelkeznek az ágazati szereplők – írták.

Keleti oldal, nyugati oldal, nézd, így oszlik el a magyar hal

A halastavak típusainál a domborzati viszonyokkal összefüggő regionalitás a jellemző. Amíg a dunántúli dombvidékre tipikusan a völgyzárógátas halastavak (~9800 hektár) a jellemzők, melyeket kis vízfolyásokon mederduzzasztással létesítenek, addig az Alföld területén a nagy kiterjedésű, körtöltéses halastórendszerek a gyakoribbak (~15 000 hektár).

Komoly kihívások, több frontos alkalmazkodás

A halászati ágazatot 2021-ben több, havária jellegű veszélyhelyzet is sújtotta. Leginkább az agrometeorológiai tényezők, de még a részben jelenlévő COVID-19 járvány is éreztette hatását, bár már közel sem annyira, mint egy évvel korábban, mivel a Horeca szektor újraindulhatott bizonyos régiók kivételével és így már a karácsonyi időszakban a haltermékek forgalma megközelítette a járvány előtti szintet.

A haltermelést erőteljesen befolyásolta az aszály okozta alacsony vízszint és a hirtelen felmelegedés miatt kialakult oxigénhiány, amely halpusztulást okozott egyes régiókban, ezen felül a halevő madarak és a hód által okozott károk is magas termelési kockázatot jelentettek a termelőknek.

A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében 2021. július 1. napjától a belügyminiszter kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, amely a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével az ország egész területén a tartósan vízhiányos időszak kezdetét jelentette.

Adatok a termelésről, a visszaesésről

A magyarországi tógazdasági haltermelés mennyisége 2021-ben 21 ezer 184 tonna volt, az előző évtől 1 százalékkal maradt el, azonban régiós szinten vizsgálva az adatokat a Dél-Dunántúlon 15 százalékos termelés visszaesés is kimutatható. A magyarországi tógazdasági termelés regionális tevékenységnek is nevezhető, mivel egyik jellegzetessége, hogy az ország bizonyos térségeiben folyik haltermelés – írta az AKI. A hazai haltermelés meghatározó részét több éve változatlanul három régió adja, így 2021-ben is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön állították elő a haltermelés 82,4 százalékát.

Megyei szinten a legnagyobb halmennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok megyében termelték, majd Hajdú-Bihar megyében, ezt követte Somogy, Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye, de számottevő menynyiséget halásztak le még Fejér, Baranya és Tolna megyékben.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Még mindig kevés halat eszik a magyar Továbbra is az uniós lista hátsó felében toporgunk halfogyasztást tekintve. Ugyan közeleg a karácsony és ilyenkor jelentősen megnövekszik a hal iránti...
Tilos a csuka horgászata! Február elsejétől lépett hatályba a csuka horgászatát tiltó intézkedés. Február 1. és március 31. között tilos az íváshoz készülődő és szaporodóhely u...
Emelkedő termelői árak, nem félnek a kertészek az ... A sok csapadék miatt már több, mint 26 ezer hektárt borít belvíz. A burgonya és a kukorica miatt 5,2 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői á...