Súlyos a Tisza és a mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége

Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

Kiss Tímea egyetemi docens elmondta, hogy a 2019 óta végzett kutatómunka célja felmérni, honnan érkezik műanyagszennyezés a Tiszába, és hogyan alakul annak mértéke a folyó teljes hosszán. A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével juthat be a folyókba, összetöredezik, 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják. A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van egy kilogramm partmenti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke kilogrammonként 4100 darab. Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében.

Súlyos a Tisza és a mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége
Súlyos a Tisza és a mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége

Veszély, az van

Egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba. Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött mintákban. A folyóvízi mintákban nem találtak tisztítószerekből és kozmetikai szerekből – például arcradírból – származó gömb alakú mikroműanyagot. Illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt. Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, amelyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszál maradványokat tartalmazó mosóvízből, esetleg kidobott ruhák vagy kötözőanyagok bomlásából származhatnak.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újrarendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében – áll a közleményben.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Árvízvédelmi készültség: ez a helyzet a magyar fol... A szakemberek újabb, jelentős mennyiségű csapadékot várnak a vízgyűjtő területekre. A dunai árhullám a hét második felében folytatódhat, a Tiszán a b...
Mikroműanyag van a magyar halastavak vizében Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból derült ki az, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági hal...
Növekedett a sertéspestis veszélye a Tisza mentén... Az afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi helyzetében bekövetkezett változások miatt többek között a fertőzött területek növeléséről döntött augusztu...
Drón segít elkapni az orvhorgászokat és az orvhalá... Egy éve már drón is segíti a Tisza Horgászegyesület halőreinek munkáját. Az 500 méter magasságba is repülni képes eszközzel könnyedén lecsaphatnak az...
Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot tel... Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre az...
Több, mint 51 milliárd forintot kap árvízvédelemre... A Kohéziós Alapból árvízvédelemre és a vízgazdálkodás fejlesztésére fordítható beruházási csomagot jelentett be az Európai Bizottság Brüsszelben. A f...