Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.
Kiss Tímea egyetemi docens elmondta, hogy a 2019 óta végzett kutatómunka célja felmérni, honnan érkezik műanyagszennyezés a Tiszába, és hogyan alakul annak mértéke a folyó teljes hosszán. A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével juthat be a folyókba, összetöredezik, 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják. A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van egy kilogramm partmenti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke kilogrammonként 4100 darab. Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében.
Veszély, az van
Egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba. Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött mintákban. A folyóvízi mintákban nem találtak tisztítószerekből és kozmetikai szerekből – például arcradírból – származó gömb alakú mikroműanyagot. Illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt. Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, amelyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszál maradványokat tartalmazó mosóvízből, esetleg kidobott ruhák vagy kötözőanyagok bomlásából származhatnak.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újrarendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében – áll a közleményben.
