Stabilizálódott a magyar dísznövény-ágazat helyzete, az ágazat éves árbevétele 120 milliárd forint, s 25 ezer család megélhetését biztosítja – mondta a földművelésügyi miniszter pénteken Szigetszentmiklóson a XX. Hortus Hungaricus nemzetközi kertészeti szakkiállítás és vásár megnyitóján.
Fazekas Sándor aláhúzta: most, amikor a világgazdasági válság véget ért, Magyarország gazdasága pedig növekedési pályán van, a magyar dísznövény-ágazatban szintén megnyílik a bővülés lehetősége. A miniszter reményét fejezte ki, hogy ennek eredményeként a mostani uniós költségvetési időszak végére, hét év alatt a foglalkoztatottak száma megduplázódhat az ágazatban.
Hozzátette: a magyar dísznövény-ágazat olyan piacokat hódíthat meg, amelyeken korábban nem, vagy alig volt jelen.
Kifejtette: ezt egy kíméletlen piaci versenyben kell elérni, mert az unióban ez a terület liberalizált, s lényegében korlátlan a piaci pozíciók megszerzésének lehetősége.
A miniszter kifejtette: a keleti nyitás is új lehetőségeket tartogat a magyar dísznövény-ágazat számára.
A földművelésügyi miniszter a Magyar kert (Hortus Hungaricus) szakkiállítás és vásár megnyitóján a résztvevők figyelmét külön is felhívta az ágazat jövője szempontjából fontos két eredményre. Az egyik: elkészült a magyar zöldség-gyümölcs ágazati stratégia, csak úgy, mint a magyar gyógynövény-ágazati és a díszkertészeti ágazati stratégia. Ezek pedig kellő alapot szolgáltatnak arra, hogy Magyarország az unió 2014-2020-as költségvetési időszakában a pénzügyi forrásokat úgy tudja felhasználni, hogy a magyar díszkertészet, a kertészeti ágazat erősödjön, fejlődjön. Ehhez átgondolt tervezés, jó célkitűzések szükségesek.
A másik eredményként szólt Fazekas Sándor arról, hogy a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Magyar Díszkertészek Szövetsége a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnere. Ez a konkrét együttműködést szélesebb alapokon biztosítja a szaktárca és a szakmai szövetségek között. A miniszter jelezte: támogatja, hogy a díszkertész szövetség szakmaközi szervezetté alakuljon. Ez a miniszter szerint elősegíti, hogy az ágazat szereplői összehangoltan lépjenek fel a bel- és külföldi piacokon egyaránt. Az integrációt erősíteni kell annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások sikeresek legyenek. Példaként említette a keleti nyitás során megnyíló piaci lehetőségeket.
Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: arra is lát esélyt, hogy Magyarország közép-európai kertészeti központtá váljon. Mint mondta: a termálvíz felhasználásának egyszerűsítésével az ország stratégiai előnyre tett szert. Továbbá a kertészeti képzés és a kertészeti kutatás is fellendülés előtt áll. Mindez pedig kellő alap arra, hogy az országban több virágot termeljenek, és ne csak Közép-Európában, de a világ távolabbi részein is több virágot adhassanak el a magyar termelők. Ezen a téren különösen fontos a keleti nyitás politikája.
Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára ehhez az MTI-nek hozzátette: a magyar díszkertész-ágazat a mindennapokban erőteljesen jelenlévő szektor, ha ezt nem is mindig veszik észre az emberek. Pedig a foglalkoztatás arányait és az árbevételét tekintve is a jelentős mezőgazdasági ágazatok közé kell sorolni. Az ágazatban a megújulás képessége nagyon fontos, mert a mindennapi piaci igényekhez csak így lehet igazodni. Ehhez pedig az szükséges, hogy az ágazatban újra “felépüljenek” a korábban már létező kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások, például a növénynemesítés, valamint a termeléshez kapcsolódó technológia megújítás területén.
Forrás: MTI
