Minden eddiginél olcsóbban és szélesebb körben juthatnak hitelhez a magyar mezőgazdaság szereplői, akik éltek is ezzel: a hitelállomány tavaly elérte a 634 milliárd forintot, míg 2011-ben 325 milliárd körül volt ez az összeg. Most dől el, hogy a gazdaságok tudnak-e élni a kedvező kamatkörnyezet és az európai uniós támogatások adta lehetőségekkel.
Az elmúlt években javult az agrárium megítélése, a stabil támogatási rendszernek köszönhetően vonzó ügyféllé váltak a gazdálkodók, jó értelemben vett verseny alakult ki a bankok között. a kamatkörnyezet is kedvez a hitelezésnek, az alacsony garanciadíjaknak köszönhetően pedig minden eddiginél olcsóbban és szélesebb körben juthatnak hitelhez a mezőgazdaság szereplői. A termelők az elmúlt néhány évben éltek is ezzel a lehetőséggel, az egyéni gazdálkodók és a gazdasági társaságok hitelállománya tavaly elérte a 634 milliárd forintot, míg 2011-ben 325 milliárd körül volt ez az összeg – mondta a Magyar Időknek Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A szakember arra is kitért, hogy az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjéről egyelőre nincsenek konkrétumok, de arra számít, hogy a most megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökkenhet az ágazat támogatástól való függősége. A Magyar Idők interjújának kérdéseiből és Herczegh András válaszaiból válogattunk.
Hogyan befolyásolhatja az agrártámogatások jövője az agrárhitelezést?
A magyar agrártermelők bevételeinek 68 százalékát a közvetlen támogatások jelentik, míg európai uniós átlagban ez az arány 46 százalék. Ha tehát kevesebb pénz jut a jövőben hazánknak, az az ágazatban minden bizonnyal jövedelemkiesést okoz. A hazai bankrendszer – a gazdálkodókkal együtt – jól működő rendszert épített ki a stabilnak számító területhez és termeléshez kötött támogatásokkal. Számos pénzintézet évekre előre megelőlegezte a támogatást az ügyfeleinek. Tehát az, hogy egy gazdálkodó mekkora támogatáshoz jut 2021-ben vagy 2022-ben, meghatározza, hogy milyen hitelt kaphat 2018-ban vagy 2019-ben.
A most megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökkenhet a magyar mezőgazdaság támogatásfüggősége?
Mindenki erre számít. Jó esetben tehát, amit a támogatási oldalon 2020 után elveszíthetünk, azt a hatékonyabb termelésnek köszönhetően visszaszerezheti az ágazat. A legnagyobb kérdés most az, hogy az előttünk álló időszakban sikerül-e a behozni a lemaradásunkat, technológiailag fel tudunk-e zárkózni nyugati versenytársainkhoz. Az biztos, hogy a korábbinál több olyan tényező jelenik meg az agráriumban – például az időjárási szélsőségek, a technológiai lemaradás vagy a generációváltás –, amely kockázatot jelent. A kérdés, hogy mindezt a bankok és a kormányzat hogyan tudja kezelni. Mi azért dolgozunk, hogy segítsünk ebben.
