Sokat ad a talajápolás a jó szőlőterméshez

A szőlőtermesztésben a hosszú távú gondolkodás miatt rendkívüli jelentőséggel bír a talaj ápolása és javítása. Az elmúlt évszázadokban a szőlőt kézi, illetve állati erővel művelték. A domboldalakon az erózió megfékezésére fáradságos munkával teraszokat, gyakran mikroteraszokat létesítettek. Anyagunkból megtudhatja, miért fontos a talajápolás a szőlőben.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet anyagát szemléztük. A XX. század mezőgazdasági modernizációja (gépesítés, nagyüzemi táblák kialakítása, széleskörű növényvédőszer-felhasználás stb.) nem kerülte el a szőlőtermesztési ágazatot sem. Sok esetben megszüntették a teraszokat és hegy-völgy irányú sorokat alakítottak ki. A teraszos szőlőművelés ugyanakkor bizonyos esetekben problémát jelent a termelőnek. Például traktorral nehezen vagy egyáltalán nem művelhető, fokozott kézimunka-igénnyel jár, és ezeket a sajátosságokat nem feltétlen tudja vagy akarja vállalni egy gépesítettségen alapuló termelést végző szőlészet.

Azért is különösen fontos a talajápolás a szőlőben, mert évtizedekre meghatározhatja a bortermelés minőségét
Azért is különösen fontos a talajápolás a szőlőben, mert évtizedekre meghatározhatja a bortermelés minőségét

Ennek azonban ára van: a nagy és egybefüggő, sokszor meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a tradicionális borvidékek élővilágát, illetve az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy az évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is – írja az ÖMKI anyaga.

Eltűnhet a feltalaj a szőlőből a felelőtlen gazdálkodás miatt

A hegy-völgy irányú ültetvények kialakításakor gondot jelent az is, hogy a meliorációs munkák jelentős talajmozgatással, -cserélődéssel és -átrendeződéssel járnak. Ennek a kedvezőtlen hatása helyszíntől, termőréteg-vastagságtól függően eltérő mértékű lehet, de a korábbi, évszázadokon vagy évezredeken át művelt feltalaj kisebb-nagyobb mértékben eltűnhet. Helyette pedig kedvezőtlen, tápanyagokban szegény, eltérő vízgazdálkodású, élettelen rétegek kerülhetnek a felszínre. Ilyen esetekben néha heterogén ültetvény lesz az eredmény, melynek egyes foltjai eltérő bánásmódot igényelnek és a termés mennyisége, minősége sem lesz egyöntetű.

A gépekkel való közlekedés talajdegradációt okoz

Ez leginkább annak tömörödésében, levegőtlenné válásában mutatkozik meg. Ez kedvezőtlen a talaj élővilágának, mert gátolja a lebontó- és tápanyagfeltáró folyamatokat. A tömörödött talajszerkezet továbbá akadályozza a csapadékvíz bejutását a mélyebb talajrétegekbe.

A klímaváltozás hatására várhatóan hazánkban is egyre gyakoribb lesz hazánkban is a szárazság, magasabbá válik az átlaghőmérséklet. A szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt gyakrabban várhatók heves esőzések, ezek szintén jelentős károkat okozhatnak az ültetvényekben. A hirtelen lezúduló csapadék egyrészt lemossa a talajfelszínt, másrészt a víz nem jut le a talaj mélyebb rétegeibe.

A talaj nedvesség-tartalmának változása ugyanis sokkal inkább függ a csapadék intenzitásától, mint annak mennyiségétől. A nem körültekintően végzett kertészeti és mezőgazdasági gyakorlat pedig a szélsőséges időjárási elemekkel párosulva komoly problémákat idézhet elő történelmi borvidékeinken.

A kultúrsivatag jellegű ültetvényben mindezek mellett jelentős növényvédelmi problémák is előfordulhatnak: a teljesen „tisztán tartott”, gyommentes ültetvényekben, a természetes ellenségek hiánya miatt, a kártevő rovarok könnyebben elszaporodhatnak, és csak fokozott peszticid használattal szoríthatóak vissza. Az ökológiai gazdálkodásnál, ahol az ilyen készítmények használata erősen korlátozott, még inkább hangsúlyos szerepet kap a megelőzés, vagyis a hasznos élő szervezeteknek helyet adó, változatos életteret biztosító környezet kialakítása.

Élő, szerves közeg, úgy is kell bánni vele

A talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének. Ennek megóvása, diverzitásának, élővilágának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, szükséges. Bár az Alföldön például hagyománya van a rozzsal bevetett sorköznek, nem is olyan rég a legtöbb helyen még a maradéktalanul gyommentesen tartott, „tiszta” szőlőültetvény volt jellemző Magyarországon. Manapság azonban egyre gyakrabban látni zöldellő sorközöket a borvidékeinken. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokba kezdett, hogy számba vegye a lehetséges módszereket, melyek alternatívát nyújthatnak a kémiai gyomirtással kombinált, egyoldalú mechanikai talajműveléssel szemben.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Támogatás borászati gépek, technológiai berendezés... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 180/2013. (XI. 4.) MVH közleménye az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológia...
Rendelet készül az import borok azonosíthatósága é... Rendelet készül az import borok egyértelmű azonosíthatósága érdekében, várhatóan a rendeletre a napokban minden szükséges aláírás rákerül - mondta az ...
Eddig nem volt könnyű éve a szőlőtermelőknek Nem kedvezett az idei év a szőlősgazdáknak, ugyanis az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt jelentősen elszaporodtak a szőlő kártevői és kórokozói....
Közepes szőlőtermés várható, a minőség még javulha... Néhány nap múlva már minden borvidéken megindul a szüret, a tavalyihoz hasonlóan közepes mennyiség várható, de a szőlő minősége még sokat javulhat ked...
Hogyan telepítsünk szőlőt? Keresve is aligha találunk kiskertet, amelyben ne lenne néhány tőke szőlő, egy szőlősor az út mellett, vagy egy szőlőlugas. A szőlő éppen úgy hozzá ta...
A magyarok kétharmadának több kedvenc bora van egy... A válaszadók 65,5 százalékának vannak kedvenc borai, azok aránya viszont, akik mindig ugyanazoktól a termelőktől vásárolnak, ettől elmarad, csak 35,8 ...