A víz az egyik legértékesebb agrárerőforrás. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan bánik vele az ember, ahogy az sem, mennyibe kerül a kertekben az öntözés. Anyagunkban a vízkímélő öntözésről, a víz ideális hőmérsékletéről, az öntözés megfelelő időpontjáról, és egyéb fontos, az eredményességet befolyásoló tényezőkről lehet többet megtudni. A slaggal történő locsolás például elég sok kárt okoz a talajnak.
A Kiskertblogger Soós Péter kertészmérnököt kérte meg arra, hogy adjon tanácsokat arra, miként lehet fenntarthatóan és víztakarékosan kertet öntözni. A szakember azt is elárulta, milyen trükköket és okos megoldásokat érdemes alkalmazni annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni ezt a fontos erőforrást.
A vízpótláshoz nagy vízmennyiségre van szükség, hiszen ahhoz, hogy a talaj 30-40 centiméter mélyen átnedvesedjen, egyszeri öntözés alkalmával négyzetméterenként 30 liter vizet kell kijuttatni – mondta a szakember. Egy nyári öntözés tehát egyszeri alkalommal is nagy mennyiségű vizet jelenthet, ezért sem mindegy, milyen vízzel történik az öntözés. A legjobb megoldás az esővíz használata. A legjobb megoldás, ha a tetőszerkezetről össze lehet gyűjteni az esővizet, amit aztán a talajba lehet juttatni. Az eső vízminőségben a legjobb. Lágy, alacsony sótartalmú víz, amelynek hőmérséklete ideális. Az iparilag szennyezett vidékeken kívül ez a legideálisabb és legköltséghatékonyabb megoldás. Hátránya, hogy nem akkor áll rendelkezésre, amikor a legnagyobb szükség lehet rá, hacsak nincs akkora tárolókapacitás, amiben a kritikus időszakok átvészeléséhez is elegendő mennyiséget lehet elraktározni.
A másik lehetőség a kút
Ennek a használata engedélyköteles, de nem annyira szigorúan szabályozott, mint a folyóból történő vízkinyerés. A kút használata előtt érdemes bevizsgáltatni azt. A kútvíz minősége ugyanis eltérő lehet a csapvizétől. A sótartalomra érdemes külön is odafigyelni, főként a szikesedésre hajlamos vidékeken. 500 mg/liter sótartalom felett ugyanis nem ajánlott öntözésre használni a vizet. Hosszú távon a talajba juttatott nagy mennyiségű só felhalmozódik, ez szikesedéshez vezet. A paprika, a gyökérzöldségek és a saláta például sóérzékeny kultúrák, ezek nagyon megsínylik az ilyen öntözést.
Amikor már megvan a víz forrása, azt nyomás alá kell helyezni, hogy eljusson a kijuttatás helyére. Erre a szakember a búvárszivattyúkat tartja a legjobb megoldásnak. Szerinte a szivattyú kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen az öntözőrendszer. Az alapján kell kiválasztani a szivattyú teljesítményét, hogy hány bar nyomást és milyen vízmennyiséget szükséges elérni és milyen a vízforrás kapacitása. A helyes öntözés eléréséhez arra is figyelni kell, hogy a szórófejek használata esetén mennyi a kilépő víz nyomása, valamint az is fontos, hány szórófej lesz a területen. A szivattyú teljesítményén túl a csőátmérőkre is figyelni kell: csak ott érdemes leszűkíteni, ahol a víz kilépési pontja van.
Mivel érdemes öntözni?
A szakember szerint léteznek olyan korszerű megoldások, amelyekkel a víz a lehető legnagyobb hatékonysággal ér célba. Egy-egy melegebb nyári napon az öntözővíznek legalább a fele is elpárologhat kijuttatás közben, ezért a legtakarékosabb megoldás a csepegtető öntözés. Ennél nincs párolgási veszteség. Nagy előnye, hogy pontosan a növényhez jut a víz, és folyamatosan annyi nedvességgel látja el, amennyire szüksége van. Nagyobb kertekben ugyanakkor a csepegtető öntözés mellett a másik jó megoldás a mikro-szórófejes öntözés. Soós Péter szerint akkor valósul meg a jó öntözés, ha az egyik szórófej a másik szórófej tövét öntözi, mert ekkor ideális a lefedettség. Az öntözéssel nagyon sokat lehet javítani a termés minőségén, ízén és zamatán, és jóval egészségesebb növények fejlődnek.
A helyes öntözés időpontja?
A szakember szerint olyan időszakban érdemes öntözni, amikor nincs meleg. Ezzel is csökkenthető a vízveszteség. A vízpótlás időpontja befolyásolja a növény növekedését. A legoptimálisabb időpont a locsolásra a kora reggel, mielőtt a hőmérséklet emelkedni kezd, illetve, ha nincs szél. Ilyen körülmények között párolog el ugyanis a legkevesebb víz. Ezért vagy a korán kelés marad, vagy egy automatika oldja meg a feladatot. A legideálisabb öntözési időszak a hajnali. Az esti locsolás lehetőleg érdemes kerülni, mert a kijuttatott víz nem tud leszáradni. A növényen pedig emiatt gyakrabban jelenhetnek meg a gombás és a baktériumos betegségek.
Érdekes, hogy a slaggal történő öntözés ronthatja a talajminőséget is, hiszen a hirtelen érkező nagy mennyiségű vizet a talaj nem tudja elnyelni. Így elfolyhat, és nem jut el a gyökérzetig. Ráadásul a talajt is tömöríti, mert a vízcseppek óhatatlanul szétverik a talajmorzsákat. A felső talajréteg tömörödik, ennek következtében még lassabban fogadja be a vizet. Kialakul egy kéreg, ami alá a víz nehezen megy le. Ez a jelenség főleg az agyagos talajokra jellemző. Az apró vízcseppekkel történő, lassú öntözésre alkalmas szórófejekkel ez elkerülhető – tette hozzá Soós Péter.
Ilyen legyen a víz hőmérséklete
A kútvíz hőmérsékletétől sem kell tartani, mert a szakember szerint mire az eljut a növényekhez, a csövekben és a levegőben felmelegszik annyira, hogy nem okozhat gondot. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
