Aki saját kertjében vagy telkén készül fakivágásra, hogy megoldja a tűzifa-hiányt, nagyon ráfázhat. Milyen fát szabad kivágni, milyen jogszabályok vonatkoznak magánszemélyekre? Hol és kinek, milyen fakivágást kell bejelentenie? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Kosztka Ernő kertépítő- és növényvédelmi szakmérnök, favizsgáló és faápoló szakmérnök, a MAKEOSZ elnöke.
Nyár közepén, 2022. július 13-án Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Az interneten azóta is számtalan számítás található és keletkezik, az emberek pedig pánikszerűen elkezdtek alternatív fűtési megoldások után nézni. A rezsiemelés hírére megrohanták a magyarok a kandalló és a sparhelt forgalmazókat, az elmúlt időszakban legalább tízszeres forgalmat tapasztaltak eladások tekintetében. Hasonló a helyzet a kályhaépítőknél is, lassan egy éves várakozási idővel számolhat az, aki cserépkályhára cserélné dráguló gázfűtését – írta a HelloVidék.
Tilalmak, korlátozások, szabályok
A hatósági áras üzemanyag vevőkörének szűkítésén túl az elmúlt hetekben bejelentették azt is, hogy elrendelik a tűzifa kivitelének tilalmát és a fakitermelés bővítését. A rendelet az orosz-ukrán háború miatt megállapított veszélyhelyzetre hivatkozva hozott könnyített szabályokat, részben felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt. A cél a tűzifahiány enyhítése, ám civil szervezetek és természetvédők azóta is arra figyelmeztetnek, hogy a rendelet a jelen formájában veszélyeztetheti a természetvédelem és az erdőgazdálkodás fenntartható jövőjét, évtizedekkel vetheti vissza erdeink fokozatosan javuló állapotát. Nagy István agrárminiszter ugyanakkor arról beszélt, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, és azt ígérte, a fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet. A rendelet részletei a következők voltak:
Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni. Tehát vegetációs időben is ki lehet vágni a fákat.
- Ha egy védett területen termelnek le egy idegenhonos fajokból álló erdőt, például akácot, akkor a helyére nem kell őshonos fajokat telepíteni, sőt egyáltalán semmit sem kell telepíteni, ha az erdő sarjakból képes megújulni.
- A rendelet több korlátozást is figyelmen kívül hagy. Eszerint természetvédelmi területen könnyebb lehet tarvágást végezni, és ez nagyobb területre is kiterjedhet.
- Állami erdészetekben nem szükséges hatósági engedélyt kérni a kitermelni kívánt erdőrészlethez vezető utakhoz.
- A 100 százalékban állami tulajdonú erdőkben is lazább szabályok vonatkoznak a vágásérettségi kor megállapítására. Tehát fiatalabb állományok is letermelhetőek lesznek.
- Az eddigiektől eltérően nemesebb fafajok letermelt területeit, cser- és nemestölgyet is elég lesz sarjról felújítani.
- Erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter döntése alapján is sor kerülhet.
Milyen jogszabályi feltételek vonatkoznak azokra, akik nem az állami erdőkben vagy természetvédelmi területeken, hanem saját kertjükben vagy telkükön készülnek a favágásokra, és így kívánják megoldani a tűzifa-hiányt. Milyen fát szabad kivágni, milyen jogszabályok vonatkoznak magánszemélyekre? Hol és kinek, milyen fakivágást kell bejelentenie?
Egyre nagyobb érték a háztáji kertekben kivágott fa
A helyzet az utóbbi időszakban sokat változott. Kosztka Ernő kertépítő- és növényvédelmi szakmérnök, favizsgáló és faápoló szakmérnök, a MAKEOSZ elnöke példaként említette a HelloVidéknek, hogy kertépítőként egy-egy terület átépítése során gyakran vágnak ki fákat. Pár évvel ezelőtt még az volt a gyakorlat, hogyha eltávolítottak egy fát, akkor a tulajdonosok még fizettek is azért, ha valaki ágastul és fatörzsestül együtt azt elszállította. A helyzet az utóbbi években úgy változott, hogy az lett az általános, hogy az elszállítás költségét már nem kellett a tulajdonosnak kifizetnie, azt a keletkező tűzifa ára fedezte, így már senki sem fizetett senkinek. Mostanra azonban már a kivágott fát is tüzelőanyagként értékesítik, így aki a kivágott fát elszállítja, az fizet a tulajdonosnak. A szakember ezért is arra biztat mindenkit, ha valami oknál fogva bárki kivág vagy kivágattat egy fát, és nem akarja tűzifaként hasznosítani, akkor is próbálja meg értékesíteni.
Jellemzően nem az értékes faállományból lesz tűzifa, a fakivágás más egyedeket érint
Kosztka Ernő favizsgáló és faápoló szakmérnök szerint attól nem igazán kell tartani, hogy a mostani rendelet nevében tarra vágják a természetvédelmi területeken az erdőket. Arra viszont igen, hogy nem várják meg, hogy vágásérett legyen egy erdőben a faállomány, hanem idő előtt kivágják. Természetvédelmi területeken is jellemzően nem az értékes faállományból lesz tűzifa, nem azokat, hanem az invazív fafajokat fogják ritkítani. De azt is megjegyezte a kormány új rendeletével kapcsolatban, hogy két nagy veszélyt lát benne.
Egyrészt azt, hogy mivel a tavalyi évhez képest közel triplájára nőtt a “kalodás” tűzifa ára (tavaly 30.000 ezer forint körül volt mázsája, most 90.000-ért kínálják), a szegényebb, vegyes tüzelésű kazánnal rendelkező családok nekiállnak szeméttel fűteni, a cipőtalptól kezdve a PET-palackokon át a színes újságpapírokig mindenféle éghető hulladékkal pótolják majd a hiányzó tűzifát.
Sokan azt hiszik, hogy például a kidobásra szánt használt bútorok lapjai is fából készültek, és ha felaprítják, az is jó lesz még tüzelőnek. Jó tudni azonban, hogy a festett, lakkozott fa, (régi ablakkeret, ajtók, raklapok), a rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap, építési fahulladékkal való fűtés rendkívül környezetszennyező, ezért szigorúan tilos. Ennek következtében számítani lehet arra, hogy télen a szokottnál is erőteljesebben fog romlani a levegő minősége.
Nagyobb baj, ha nekiállnak a magyarok szeméttel fűteni
Magyarországon egyébként a települések levegőminőségét a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés határozza meg: az elmúlt másfél évtizedben a háztartások hozzájárulása az ország kisméretű szálló por kibocsátásához 50 százalékról 70 százalékra növekedett. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint például hazánkban évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt az ilyen és ehhez hasonló levegőszennyezés következtében, például a nem megfelelő minőségű tüzelőanyaggal, valamint a hibás fűtési technikákkal történő fűtés miatt – írták.
Nedves fával fűteni több okból is életveszélyes
Hasonlóan káros, hívta rá fel a figyelmet Kosztka Ernő favizsgáló és faápoló szakmérnök, hogyha nem várjuk meg, míg a tűzifa rendesen kiszárad, hanem nedves fával fűtünk be. Egy frissen kivágott fa tömegének a felét ugyanis víztartalma adja, ezért az ideális tűzifa – az úgynevezett légszáraz tűzifa – olyan, amelynek nedvességtartalma 20 százalék alatt van. Az alacsony égési hőfok miatt a nedves fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik hő helyett. Nem vizes fa használata esetén viszont ezek a gázok adják a fában lévő energia kétharmadát. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat, valamint a kémény anyagán átszivárog és megjelenik a lakásban bűzös barna foltok formájában. Ez a savas folyadék néhány év alatt szétmarja a falazott kéményt, mely akár össze is dőlhet.
A jó tűzifa nedvességtartalma tehát 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, és égésekor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia jó részét. Jellemzően a megfelelő szárítási idő minimum 12 hónap, ezért a most kivágásra kerülő fának is minimum fél háromnegyed év kell ahhoz, hogy használható tűzifa legyen. Aki tehát most azt gondolja, télre megoldhatja a fűtését, ha kivág a kert végében pár fát, az téved.
Megindulnak a motorfűrészes “turisták”
Kosztka Ernő kertépítő- és növényvédelmi szakmérnök szerint a másik nagy probléma, hogy az energia-vészhelyzet miatti várhatóan megnövekedhet az illegális fakivágások és a falopások száma. A legnagyobb veszélyben a településeket körülvevő erdők lesznek, mert azok a családok, aki eddig még a téli időszakban 30-40 ezer forintot képesek voltak áldozni a fára, a mostani háromszoros áron nem biztos, hogy meg fogják tudni vásárolni. Bár sok településen igényelhető szociális tűzifa, de komoly problémát jelenthet, hogy megnőnek a vidékeken az illegális fakitermelések.
A szakember arra is kitért, hogy a kivágott fának nem csak a törzse, hanem az ágai is értékes fűtőanyagok lehetnek, megfelelő technológiával a gallyakat és az ágakat is össze lehet aprítani, tüzelőként hasznosítani lehet. Erre való a Peller kazán. Ezekkel a korszerű kályhákkal akár a vidéki iskolákban is lehetne hatékonyan fűteni, mivel az önkormányzatok tulajdonában számos fa van, amit rendszeresen metszenek, és amikből nyesedék keletkezik.
Ezek a szabályok vonatkoznak a fakivágás folyamatára
Pár évtizeddel ezelőtt még elég volt annyit tudni, külterületen vagy belterületen áll-e az a fa, amitől szeretnénk megszabadulni, saját kerítésén belül pedig mindenki azt csinált, amit akart. Manapság ez már koránt sincs így, és nem is ilyen egyszerű kérdés, hogy mikor és hol, milyen fa kivágásához kell engedélyt kérni. A mostani energia-vészhelyzeti rendelet ezekre a korábbi jogszabályokra nem vonatkozik, azok most is ugyanúgy érvényben vannak.
Mikor és hogyan vághatjuk ki a házunk előtt álló fát?
Ha a kivágni szándékozott fa már közterületen áll (például a ház előtt) akkor azt nem vághatjuk csak úgy ki, még akkor sem, ha mi magunk ültettük és gondoztuk. A közterületen található fás növény minden esetben az önkormányzat tulajdonát képezi függetlenül attól, hogy azt ki ültette. Ilyen esetben a település jegyzőjéhez kell fordulni, és egy formanyomtatványon vagy digitális úton kérni kell a fa kivágásának engedélyezését. Nagyon fontos, hogy kérésünket alaposan meg kell indokolni, és az, hogy a fa beárnyékolja ingatlanunkat és ezért sötét van, nem elégséges indok. Ahogy az sem, hogy nem tudunk a ház előtt parkolni, vagy hogy takarja a kilátást. Az indoklás általában akkor állja meg a helyét, ha azt vagyonvédelmi, életvédelmi, vagy egészségvédelmi indokok támasztják alá. Tehát: ha mi ültettük a házunk előtt a fát, de az közterület, akkor a fa az önkormányzat tulajdona, ebből a tűzifa nem minket illet.
A saját ültetésű fánkat kivághatjuk?
Sokan nincsenek tisztában vele, de Budapesten, a megyei jogú városokban, és a nagyobb lélekszámú településeken nem csak közterületen, hanem belterületen is fakivágási engedélyt kell kérni. Akkor is így van, ha pótlandó a fa, és akkor is, ha nem.
Kivételt képeznek ez alól a gyümölcsfák, de például a diófa és annak kivágása már nem ennyire egyértelmű kérdés. Budapesten kerületenként, vidéken településenként is eltérő a szabályozás – van, ahol a diófa engedélyköteles, van, ahol nem. Ez a területi szabályozástól függ, ebben a tekintetben nem mindenhol számít gyümölcsfának. Egy biztos, ha valakinek van egy 40-50 centiméteres átmérőjű hársfája az udvarán, és egy megyei jogú városban vagy nagyobb teleülésen él, akkor neki egészen biztosan fakivágási engedélyt kell kérnie. Csak utána állhat neki a munkálatoknak, ha azt a hatóságtól megkapta – magyarázta a szakember. Viszont van még egy fontos szabály: minden esetben csak a 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása lehet engedélyköteles.
Más eset, ha a fa életveszélyes
Alapvető eljárás, mielőtt nekiállnánk a fa kivágásának, hogy nézzük utána, kérdezzük meg az önkormányzatot, hogy lakhelyünkön van-e a fakivágásra vonatkozólag bármiféle szabályozás. Ha nincs, akkor saját kertünkben azt teszünk, amit akarunk. Ha van, akkor fakivágási engedélyt kell kérnünk, de addig tilos elkezdeni a munkákat, amíg ennek birtokában nem vagyunk. Egy kivétel lehetséges, ha a fa életveszélyes, akkor ki lehet vágatni előbb, de szigorúan előtte bizonyítani és dokumentálni kell, hogy a fa valóban életveszélyes, és ettől függetlenül be kell jelenteni a fakivágás tényét. Ha valaki titokban vágja ki a fát, azért büntetés is jár.
Mi a helyzet akkor, ha átlóg a szomszéd fája?
A jogszabály szerint én nem metszhetem meg a szomszéd fáját, akkor sem, ha szinte az egész fa az én területemre hajlik át. Az átlógó gyümölcs viszont annak jár, akinél termett, az ágai ellenben azé, akié a fa. Vagyis a gyümölcsöt leszedhetem a hozzám áthajló részről, de ha zavar a belógó ág, akkor megkérhetem a szomszédot, hogy vágja le. Vagy engedélyt kérhetek tőle, hogy hadd vágjam le, de önhatalmúlag nem nyúlhatok a fához – fogalmazott a szakember.
Az építkezők sem vághatják csak úgy ki a fát
Aki építkezik, annak a zöldterület kialakítására be kell adni egy zöldterületi (kert)tervet, ahol az építési engedélyhez kötötten meg kell jeleníteni a már meglévő, a megmaradó és kivágandó fákat. A településen érvényes helyi szabályozás mondja meg, mit lehet, mit szabad és mit nem szabad kivágatni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fákhoz kell igazítani a majdani házat, de ha a tulajdonos az építkezés miatt olyan fákat szeretne kivágatni, amiket pótolni szükséges, akkor erre kötelezettsége van. Azt is érdemes tudni, hogy minden esetben, így az építkezéseknél is ellenőrzi a szakhatóság, hogy a beadott engedélyeknek megfelelően zajlott-e a fakivágás.
Bírságok és pótlások
Ahol a fakivágás tevékenységre engedélyt kell kérni, ott addig nem lehet nekiállni a munkálatoknak, ameddig az engedélyt kézbe nem kaptuk. Ezért azonban nem kell külön fizetnünk. Az engedélyben aztán szerepelni fog, hogy a fakivágás miatt van-e pótlási kötelezettségünk, vagy nincs. A szakember szerint, ha például van egy 50-cm átmérőjű hársfánk, ami útban van, és ki szeretnénk vágatni, akkor arra nagyobb településen engedélyt kell kérni.
Pótlás és büntetés
Ha beadtuk, és kézhez kaptuk az engedélyt, akkor a fát nagy valószínűséggel pótolnunk kell. A pótlásról a helyi szabályozás szól, de jellemzően ültetni kell a fa méreteihez képest ugyanannyit (esetünkben 5 db 10 cm-es átmérőjű hársfát). Ez is településenként változó, van ahol egy kivágott fa helyett csak annyi a kitétel, hogy egy másikat kell ültetni. A pótlás kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon jellemzően lombhullató fát kell ültetni, tehát a kivágott fát mondjuk egy tujasorral biztosan nem pótolhatjuk!
Ha valaki illegálisan vágja ki a fát, akkor büntetésként a fa méretéhez képest háromszoros ültetési kötelezettsége lesz, de ez is területileg változó, és a jogszabályban külön rögzítik. Létezik a famegváltás fogalma, amikor valaki nem tudja saját kertjében elültetni a fát, akkor az önkormányzat megnevez vagy kijelöl egy olyan területet, ahol el lehet ültetni a pótlást, vagy ennek megváltására kötelezheti. A bírság mértéke településenként eltérő lehet, de több százezer forintot is elérheti. 2020 folyamán például Leányfalun volt példa 800 000 forintos bírság kirovására is – erről a települések honlapján lehet tájékozódni – közölte a szakember.
