A stresszel szemben általában ellenállóbb sertések ellenállóbbak a betegségekkel szemben is, és összességében jobb teljesítményt mutatnak. Ezt a tényt bizonyos mértékig már használják a sertések és más haszonállattípusok tenyésztési programjaiban. A sertések stresszel szembeni ellenálló képességének új lehetősége – a szőrelemzés révén – a jövőben nagyobb mértékű és pontosabb tenyésztést tesz lehetővé e tényre vonatkozóan.
A sertések számára stresszt okozhatnak a környezetükben bekövetkező változások, a szállítás, a nem megfelelő körülmények az istállóban vagy a teherautóban, a takarmányozási ütemtervekkel kapcsolatos bizonytalanság és még sok más ok. És mivel életük egy részében csoportban tartják őket, a sertéseket szociális stressz is éri.
Stresszmutatók
A stresszmutatók 3 fő kategóriába sorolódnak. Ezek a következők: ok-okozati mutatók (bizonyos viselkedési formák, mint például a farokharapás, a szociális interakciók típusa és száma), biológiai válaszmutatók (például a vér-stresszhormonszint) és következménymutatók (általános teljesítmény).
A stresszhormonok vérvizsgálattal is mérhetők, de nem invazív és nem gazdaságos megközelítés a sertés szőrzetébe „bezárt” stresszhormonok mennyiségének lecsipkedése és elemzése.
A stressz mérésének ezen módjával kapcsolatos kutatásokat néhány évvel ezelőtt kezdte el Dr. Jack Dekkers az Iowa Állami Egyetemen. Ottani munkatársaival, valamint Kanadában a Saskatchewan és Alberta egyetemeken és a québeci Centre de dévelopement du porc-ban.
Mesél a szőrzet
A szőrmintavételes elemzés nemcsak nem invazív, de Dekkers nemrégiben kifejtette, hogy másról árulkodik, mint a stresszhormonszintek vérvizsgálata. Azaz, ahogy nő a szőr, néhány stresszhormon lerakódik benne, és a vér stresszhormonszintjével ellentétben, amely állandóan ingadozik, tartósan felhalmozódik. Ezért az adott idő alatt nőtt szőr tükrözi a stresszre adott válaszreakciót az egész időszak alatt.
A vizsgálat 2021-ben kezdődött. A kutatási alany sertések Québecben vannak, és a Saskatchewani Egyetemen mérik a stresszhormonokat a szőrmintáikban. Az ebből a munkából származó adatokat ott és Dekkers Iowa State-i laboratóriumában elemzik.
A tipikusan stresszes helyzetekre adott válaszreakciók
A betegség behurcolása miatti stresszreakció mellett a kutatókat az is érdekli, hogyan reagálnak a sertések az olyan tipikusan stresszes helyzetekre, mint az elválasztás, a szállítás és az új csoportba kerülés, ahol új társadalmi rend alakul ki. Ezért szőrmintákat vettek a vizsgált sertések életének különböző pontjain, összesen mintegy 1000 állatból.
Hormonok és DNS
A kutatók már tudják, hogy azok a sertések, amelyek szőrében a kortizol és a DHEA stresszhormonok aránya alacsony, kevésbé stresszesek. Az, hogy mely genetikai vonalak rendelkeznek nagyobb stressztűrő képességgel, a tenyésztési programokat segítheti, de a kutatás tovább folytatódik a több vagy kevesebb stressztűrő képességet eredményező konkrét genetikai alapok vizsgálatával.
Dr. Yolande Seddon, aki az U of Saskban az elemzést vezeti, és egyben a kanadai NSERC Industrial Research Chair in Swine Welfare (NSERC ipari kutatási tanszék a sertések jólétéért) vezetője, elmondja, hogy a kutatócsoport másik hosszú távú célja, hogy ezt az elemzési módszert az állatok jólétének értékelésére használják a jelenlegi sertéstartási rendszerekben.
Hozzáteszi, hogy mivel a szőr könnyen tárolható, a minták a technológia fejlődésével a jövőbeni tanulmányok során is elemezhetőek lesznek.
(Forrás: pigprogress.net)
