Sok magyar terméket vesznek meg a japánok: keresett a liba- és kacsahús, a méz és a bor

A világ egyik legnagyobb Élelmiszer és Ital Szakkiállítása a FOODEX Japan, amelyen immár 12. alkalommal szervezett közösségi magyar megjelenést az Agrármarketing Centrum. A 2019. március 5-8-ig tartó, kizárólag szakmai látogatóknak nyitott eseményen 14 magyar kiállító mutatkozott be. Ők az ázsiai piacon népszerű és jól eladható termékekkel – liba- és kacsahús, likőrök, mézek, borkülönlegességek, fagyasztott élelmiszerek – várták az érdeklődőket.

A tokiói esemény az ázsiai térség egyik legnagyobb élelmiszerágazati rendezvénye, amelyen tavaly 83 ország közel 3500 kiállítója mutatta be termékeit a közel 73 ezer látogatónak. A FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás 162 négyzetméteres magyar standján idén 14 kiállító mutatkozott be. Főleg az ázsiai szigetországban népszerű kacsa és libatermékekkel, mézekkel, italkülönlegességekkel, szárított zöldségekkel és fűszerekkel jelentek meg.

Bor, liba- és kacsahús volt a FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás magyar standjának slágere
Bor, liba- és kacsahús volt a FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás magyar standjának slágere
Jelentős és nőni fog a magyar termékek vásárlása Japánból

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy Magyarország 2017 óta (amikor is Japán volt az OMÉK díszvendége), 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmat könyvelhetett el Japánnal, amelynek növekedését várják. Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet a kelet-ázsiai országba, mára a Japánba exportáló magyar cégek száma közel félezerre tehető. Japán fontos és dinamikusan bővülő exportpiacunk: elsősorban a magyar prémium termékeket veszik meg. Mivel Japánban a sertéshús fogyasztás mértéke fokozatosan növekszik, komoly érdeklődés mutatkozik a mangalica mellett a vaddisznóhús iránt is. Az embargó feloldása jelentős lökést adna a magyar exportnak, amely a hazai GDP közel 90 százalékát adja.

Olcsóbb eljutni a japán piacra az Unió tagországainak

Hasonlóan komoly előnyt jelenthet a magyar exportőrök számára a decemberben elfogadott Európai Unió-Japán gazdasági partnerségi megállapodás, amely csaknem 640 millió embert magában foglaló nyitott kereskedelmi övezetet hoz létre, miközben felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat és megnyitja a szolgáltatások, közbeszerzések piacát, a közös szabályrendszer és szabványok létrehozásával együtt – mondta az AMC ügyvezetője.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Giczi Gergely ügyvezető-helyettes, Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Buday Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, valamint Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete nyitotta meg a magyar standot a FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállításon.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője, Giczi Gergely ügyvezető-helyettes, Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Buday Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, valamint Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete nyitotta meg a magyar standot a FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállításon.

A magyar standon látványkonyhával várták az érdeklődőket, ahol naponta kétszer kacsa- és libaételeket, valamint borkülönlegességeket lehetett kóstolni.

Nagy mennyiség, változatos termékkör kerül Magyarországról Japánba

Japán Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere. Az Európai Unió országain kívüli külkereskedelmi partnerek között a termékforgalom alapján 190 milliárd forinttal Japán 2018-ban a 8. legjelentősebb partnerünk volt. A KSH adatai szerint hazánk a tavalyi évben zöldségfélékből 1 171 448 kg-ot exportált a Japánba, amely szinte duplája az egy évvel korábbi mennyiségnek (647 966 kg). A legnagyobb mennyiségben fagyasztott csemegekukoricát (717 493 kg) és szárított borsót (365 508 kg) vettek meg.

 A FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás magyar standja
A FOODEX Japan Nemzetközi Élelmiszer és Ital Szakkiállítás magyar standja

A gyümölcsexportunkban is növekedés volt, 2018-ban 85 421 kg mennyiségben szállítottunk gyümölcsöt, legnagyobb arányban málnát (45 100 kg) és cseresznyét-meggyet (40 321 kg). Japánba jelentős mértékű a napraforgómag olaj kivitelünk, amely 2018-ban 5 569 780 kg volt, amely jócskán felülmúlta az előző évi mennyiséget. Borból a tavalyi évben 147 190 kg-ot szállítottunk Japánba. Hústermékekből elsősorban kolbászt és hasonló húskészítményeket exportálunk, ez 2018-ban 270 459 kg volt. Az állatok etetésére szolgáló készítmények és takarmányok között évről-évre egyre jelentősebb a kutya- és macskaeledel kivitelünk, ami 2018-ban 163 399 kg volt. A fotók forrása az Agrármarketing Centrum sajtóközleménye.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

1,5 millió eurós támogatási keretösszeg a borászat... 2013. augusztus 7-től lépett hatályba a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásá...
Támogatás borászati gépek, technológiai berendezés... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 180/2013. (XI. 4.) MVH közleménye az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológia...
Van méz, vagy nincsen? A Méhészeti Egyesület szerint nem lehet mézhiányról beszélni. A hazai boltok, illetve a termelők viszont épp az ellenkezőjét állítják: kevés a méz itt...
Az akác adja a méhészek kenyerét A Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint indokolatlan az utóbbi időszak akác elleni hangulata hazánkban, főleg úgy, hogy a magyar méhészek az akácm...
Az importméz szigorúbb ellenőrzését követelik Brüs... Az Európai Unióba importált mézek szigorúbb ellenőrzését és származásuk pontosabb megjelölését kezdeményezte Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati...
Borászat az acélcsarnokban Acélépület egy borvidéken? Elsőre talán táj-idegennek hangzik. Ám a mezőgazdaság számos területén, úgy a bortermelés során is vannak olyan funkciók, a...