A fenntartható vízgazdálkodás területén ma már nem elvi döntéseket kell meghoznunk. A feladatunk az, hogy a közös cél eléréséhez szükséges lépésekről, a végrehajtás módjáról, időtávjáról, a finanszírozás feltételeiről beszéljünk – mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) online konferenciáján. Arra is keresték a választ, hogyan akadályozható meg az ország tizedének elsivatagosodása, és hogy lehet több vizet az országban tartani.
Áder János elmondta, 8 éve már, hogy létrejött Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési stratégiája – számolt be róla az MTI. Az első budapesti Víz Világtalálkozón, 2013-ban meghatározták a vízzel kapcsolatos célokat. 5 éve fogadták el az ENSZ fenntartható fejlődési keretrendszerét, az Agenda 2030-at, és ugyanabban az évben egyeztek meg Párizsban arról, hogyan igyeleznek megelőzni az éghajlatváltozás erőteljesebb hatásait. Utóbbi megállapodás végrehajtásakor fontos szerep jut a vízgazdálkodást érintő szemléletváltásnak. 2015-től él a Kvassay Jenő terv, az ország új nemzeti vízstratégiája – mondta Áder János. Szerinte ezek mind a fenntartható fejlődésünket szolgáló szemléletváltásra épülő tervek, megállapodások és szándékok.
A köztársasági elnök a konferencia résztvevőinek öbb kérdést is feltett, remélve azt, hogy a tanácskozás végére ezekre válaszok születnek.
A szakembereknek egyebek közt arra kell(ett) választ keresniük,
- hogyan érhető el, hogy ne hagyja el több víz az országot, mint amennyi belép, és
- hogyan akadályozható meg az országterület 8-10 százalékának elsivatagosodása.
Áder János szerint az ország víz- és szennyvízművei a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak a magyar városokban. A szennyvízben több kiaknázatlan energia van, mint amennyivel ma a vízműveket működtetik, ezért fontos kérdés, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen. A köztársasági elnök felvetette annak megvitatását is, hogy milyen döntésekre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon felgyorsuljon az integrált vízkészlet-gazdálkodás. Illetve mit kell tenni annak érdekében, hogy a vízközművek nagyobb vállalati hatékonysággal működjenek, valamint ahhoz, hogy a fejlesztésekben aktív vízközművek tapasztalatait más, bajban lévő cégeknél is alkalmazni lehessen.
Megválaszolásra vár továbbá Áder János azon kérdése is, hogy mire van szükség a vízhez kötődő adatbázisok összekapcsolásához és a digitális vízgazdálkodás feltételeinek a megteremtéséhez.
Veszteségcsökkentés, infrastruktúra, vízkészletek
Lényeges kérdés, hogy a vízveszteséget csökkentő fejlesztéseket hogyan lehet úgy szakaszolni, hogy ne egy kezelhetetlenül nagy összeggel találkozzanak a döntéshozók, hanem egy okosan szerkesztett és fokozatosan hasznot hajtó megújulás terve bontakozzon ki előttük – közölte a köztársasági elnök. Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke szerint a vízkészletek és az infrastruktúra állapota miatt is aggódik a magyar társadalom. Úgy fogalmazott: a döntő többség elkötelezett és nyitott a társadalmi szolidaritásra és a jövő nemzedéke iránti felelősségvállalásra. Ugyanakkor a feladatok elvégzéséhez nemzetközi együttműködés, digitalizációs fejlesztés és a jövő szakemberei is szükségesek – írta a közlemény a magyar vízgazdálkodás témáit érintő konferenciáról.
