Sikeres debreceni kísérleteken van túl a csapósügér

A Magyarországon őshonos, a konyhában prémium kategóriás halnak számító csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában. Míg hazánkban ritkán kerül az asztalra, a fehér, lemezes szerkezetű, szálkában szegény húsa miatt Nyugat-Európában abszolút prémium kategóriás terméknek számít a csapósügér. Minőségét tekintve a süllő hasonló a tengeri sügérfélékhez.

A csapósügér Eurázsiában (a gyorsfolyású hegyi patakok kivételével) szinte minden folyó- és állóvízben megtalálható. Mivel a horgászok körében igen kedvelt halnak számít, így betelepítették a Dél-afrikai Köztársaság, Új-Zéland és Ausztrália folyóiba is. Ausztráliában viszont mára kifejezetten káros és invazív fajnak számít. A hal színezete zöldes-sárgás, pikkelyei kicsik és erősek.

Csapósügér - Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor
Csapósügér – Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor

A horgasz.hu szerint a kifejlett példányok mérete hazánkban 0,30-0,50 kilogramm, hossza 20-25 centiméter, a nagyobb példányok 1-1,5 kilogramm (50 centiméter) súlyúak. Míg korábban nagy számban fordult elő a csapósügér a magyarországi tavakban, mára számuk fokozatosan csökkent. A Debreceni Egyetem programjának célja volt, az akvakultúrában újnak tekinthető fajnak a termelésbe vonása. Ezen kívül a célkitűzéseik közé tartozott a programhoz kapcsolódó termeléstechnológia fejlesztése, a tartás és takarmányozási körülmények javítása és az elfolyó víz hasznosítási lehetőségeinek feltárása. Az utóbbi a környezetvédelem szempontjából fontos téma.

Csapósügerek - Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor
Csapósügerek – Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor

Mellékhal

Manapság a csapósügér többnyire mellékhalként jelenik meg a halgazdaságokban, az intenzív termelésbe történő bevezetését az élelmiszerpiac és a horgászati ágazat igényei indokolnák. Az egyetem Halbiológiai Laboratóriumában az előnevelés első szakasza zárt technológiában, medencés rendszerben történik. „A laboratóriumi intenzív, zárt technológia mellett egy saját fejlesztésű ketreces halnevelő rendszert is alkalmazunk a termelés során. Ezt speciálisan a csapósügér tavi utónevelésére fejlesztettük ki. A halakat az egyéves laboratóriumi előnevelés után, a második évben ebbe az úszóketrec-prototípusba helyezzük ki, amely egy együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Látóképi-tározón, külső helyszínen üzemel.

Csapósügér feje közelről - Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor
Csapósügér feje közelről – Forrás: Debreceni Egyetem, Bódi Sándor

A ketreces rendszerben félintenzív termelés történik

Ez azt jelenti, hogy bár a legtöbb termelési tényező ugyanúgy kontrollálható, mint zárt térben, a halak mégis olyan környezetben nevelhetők, amely sokkal közelebb áll a természetes élőhelyükhöz. A zárt technológiának köszönhetően a halak védett környezetben nevelkednek, ezáltal kedvezőbb megmaradást tudunk elérni. Ez természetesen nem csak a csapósügér esetében igaz, a technológiát más halfajok esetében is teszteljük” – mondta Fehér Milán a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) tudományos munkatársa.

A haltenyésztésben is egyre népszerűbb terület az alternatív, innovatív fehérjeforrások felkutatása, illetve a haltermelésből származó elfolyó víz hasznosítására irányuló törekvések. A kutatásban mindkét cél teljesült. 

Ez volt a kísérlet eredménye

„A programban sikerült olyan erőforráshatékony nevelési rendszert kidolgozni, amelynek sokkal kisebb a környezetre gyakorolt negatív hatása, mint a hagyományos intenzív rendszereknek. A takarmányozás területén rovarfehérje alapú tápok fejlesztése volt a célunk, amellyel helyettesíthető, illetve kiváltható a halliszt, ami meghatározó, ugyanakkor a túlhalászás miatt kimerülőben lévő fehérjeforrás. Ez a csapósügér esetében kifejezetten releváns, mivel a növényi eredetű fehérjeforrások a nem megfelelő aminosav készletük miatt nem alkalmasak a halliszt helyettesítésére. A kifejlesztett termelési technológiának köszönhetően az elfolyó vizet planktonikus táplálékszervezetek előállítására, valamint az akvapóniás növénytermesztésben hasznosítjuk újra. A megtermelt növényi melléktermékek a közönséges lisztbogár lárva nevelésének biztosítanak alapot. A DE Halbiológiai Laboratóriumában található akvapóniás rendszerben most olyan salátafélék, mint a vízitorma, a pak choi és a mizuna termesztése történik. A fő cél a zöld termelés megvalósítása, a fenntarthatóság jegyében” – nyilatkozta Fehér Milán.

Szerinte a programban kifejlesztett termelési, takarmányozási és technológiai rendszer most már készen áll a piaci bevezetésre

„Olyan új úszóketrecrendszert fejlesztettünk ki, amely a hazai viszonyokhoz jól adaptált, és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások túlzott felhasználása nélkül. A DE Halbiológiai Laboratóriumának egyik legnagyobb erőssége, hogy technológiánk félüzem méretű, az itt kapott eredmények a gyakorlat szempontjából sokkal könnyebben extrapolálhatók. A megszerzett tudás, tapasztalat a felhasználói, vállalkozói oldal számára szinte közvetlenül alkalmazható”

A kutatás során egy olyan rendszert sikerült megvalósítani, amellyel egy kiváló piaci potenciállal rendelkező halfajt lehet bevonni az innovatív intenzív haltermelésbe.

A Debreceni Egyetem által végzett kutatás „a horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” MAHOP-⁠2.1.1-⁠2016-⁠2017-⁠00002 (RESEARCHFISH) pályázat támogatásával valósulhatott meg.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Rohamléptekben fejlődik az akvakultúra, mégis kevé... Tény, hogy a legegészségesebb ételek halból készülnek, mégsem fogyaszt sok halat a magyar. Pedig a kínálatra nem lehet panasz, hazánk „halgazdái” kite...
Portugália 57 kilóval első, Magyarország 5,3 kilóv... Az EU statisztikái alapján az éves halfogyasztás Magyarországon 5,3 kilogramm/fő. Ezzel az utolsók között vagyunk Európában, az első helyen a portugál...
Veszélyesek a magyar halakra a betelepített díszha... Az emelkedő átlagos vízhőmérséklet, a vizek növekvő párolgása és csökkenő oldott oxigénszintje hatást gyakorolhatnak a halak élettani folyamataira. Ez...
Észre kéne venni az EU-nak is, hogy nem csak a ten... Két dolog miatt aggódnak a magyar haltermelők. Az egyik, hogy az EU arra hajlik, hogy minél kevesebb legyen a normatív támogatás, és minél több a csak...
Külföldön ficánkolnak, itthon meg csak vergődnek... Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, azonban a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Ezen szeretne változta...
A globális haltermelés tartja a lépést az igényekk... A globális haltermelés további bővülése várható a következő évtizedben. A tenyésztett állomány korábbi robbanásszerű növekedése lassul és vadon élő ha...