Sikeres a rizstermesztés Békés megyében – videókkal

A rizstermesztésben rejlő komoly lehetőséget már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték. Az 1950-es és 60-as években Magyarország 50 ezer hektáron termesztette. Ma például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország is foglalkozik vele. A termőterületek nagyjából fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében található. A másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.

A HelloVidék a Békés megyei Csárdaszállás településen üzemelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte a rizstermesztés gyakorlatáról. A rizs a világ második legfontosabb gabonája, ami iránt a kereslet évről évre nő. Azonban a nagy beruházásigénye és a változékony időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem sok gazda kockáztatja a termesztését.

A rizstermesztés igényes és nehéz munka - Thanh Nguyễn fotója a Pexels oldaláról
A rizstermesztés igényes és nehéz munka – Thanh Nguyễn fotója a Pexels oldaláról

Szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében

Izsó Lajos agrármérnök, rizstermesztő szerint a növény termesztéséhez elengedhetetlen a talaj jó vízzáró rétege, a meleg, párás légkör és a sok napsütéses óra, ezért szokás hazánkat a rizstermesztő területek északi határaként is emlegetni. A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz gondot, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd vetés után elárasztjuk. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban a termesztés kockázata igen nagy. A hűvös május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére, az augusztus közepén beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okozott és okozhat károkat. A klímaváltozás hatására a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken. Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos bajt okozhatnak a hőségnapok, mert az akár 40°C-ot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni – mondta.

Talaj szempontjából egy fokkal jobbak a körülmények, bár a speciális igények miatt (mint a jó vízzáró rétegű termőföld és a terület megfelelő vízellátottsága) erősen behatárolt az optimális termesztési terület. A mi határainkon belül ez Jász-Nagykun-Szolnokra és Békésre szűkült.

Rizstermesztés Gyomaendrődön, Békés megyében

Békésben a jó talajon

A békési területek jórészt a Körös által kialakított réti- és réti öntéstalajokon helyezkednek el, közepes aranykorona értékkel (20-24 Ak/ha). A művelésük ugyan nehéz (tipikus perc talajok), viszont jó tápanyagszolgáltató-képességűek. A másik termesztőkörzet talajai rosszabbak, sajnos sok a szikes talaj és aranykorona értékük (6 -16 Ak/ha) is jelentősen alacsonyabb. Ezek tükrében az elért hozamok kielégítőek, sőt felveszik a versenyt a vietnámi eredményekkel (4-6 t/ha). Igaz ott 2-3-szor is aratnak egy évben – vette számba a hazai rizstermő földeket a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója. Az ázsiai, szűken véve vietnámi eredményhez képes a magyar termésátlag 3,8 t/ha körül alakul. Izsó Lajos elmondta, hogy nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, ám a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Érdemes a tábla szerinti értékeket is áttekinteni, 2018-ban ugyanis sikerült egy táblán 9,2 t/ha átlagot hozni, ami már a világ élvonalába tartozó eredmény.

Fontos, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, a növény kizsarolja a talajt. Ezért utána több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon. Emiatt rizsföldeken más növényt jövedelmezően termeszteni szinte lehetetlen.

Csillapíthatatlan hazai kereslet

A hazai rizstermesztés csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Izsó Lajos szerint aki egyszer kóstolta a magyar terméket, biztos, hogy utána csak azt fogja keresni. Nem mindig volt ez azonban így. Annak idején a kutyaeledelek készítéséhez használták fel a magyar rizst. Ennek az volt az oka, hogy a kutyatápok állagát adja meg a rizsliszt, ami jól összetartja a szemcséket, és abban az időben ezt a fajtát találták a legjobbnak erre a célra – mondta a termelő.

A Csárdaszállási Agrár Zrt. és a Biocsárda Kft. a rizs felét belföldön, másik felét pedig külföldön értékesíti. Legnagyobb hazai felvásárlóként a szomszédos megyében székelő Nagykun 2000 Mg. Zrt. működik, aki a SPAR kereskedelmi hálózattal együttműködve az áruházlánc saját márkás termékeként adja tovább a vásárlóknak a belföldön megtermelt jó minőségű termést.

Bármennyire is beruházás-igényes itthon rizst termeszteni, Izsó Lajos szerint, amíg lesz külön támogatás a növény termesztésére, bármennyire is szűk a magyar piac, addig megéri majd vele foglalkozni. A kockázat miatt veszélyes egy növényre építeni egy vállalkozást, ezért a legtöbben minimum kettő, de inkább több biztos hasznot hozó növényfajt is termesztenek a szubtrópusi rizs mellett. Például tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót vagy éppen kölest. Habár a rizstermesztésben utazóknak évről évre egyre magasabb vízköltséggel kell számolniuk a csökkenő állami támogatások miatt, a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója szerint még így is megéri vele dolgozni. Ezt bizonyítja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő Nagykun 2000 vállalat nemrégiben új területeket vont be a termesztésébe.

Rizstermesztés Kisújszálláson

A rizstermesztés különleges megoldásokat igényel mind a géptípusok, mind pedig a munkagépek erőssége tekintetében. Mivel a rizsföldek művelése nagyon nehéz, csak a legerősebb, legjobb minőségű gépek szolgálják ki megfelelően a termesztés igényeit. Vannak olyan gépek is, amiket más ágazat alig használ, ilyen a rögtörő simító, a lézervezérelt gréder vagy a lánctalpas kombájn. Még egy költséges része van a rizstermesztésnek, az állandó emberi munkaerőt. A rizsföldekre a rizsőr vigyáz. Ő kezeli a területen a vizet, neveli a növényt, karbantartja a műtárgyakat. Egy ember nagyjából 80-100 hektár rizsföldet kezel – mesélte Izsó Lajos, aki szerint a nehezítő körülmények miatt nem várható, hogy a rizs termelőterülete a jövőben emelkedni fog. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Megkezdődött a különleges rizstámogatás kifizetése... Az MVH megkezdte a különleges rizstámogatás kifizetését, és mintegy 60 rizstermelő részére összesen több mint 380 millió forintot folyósít. A fajlagos...
Nem volt hatékony a karantén intézkedés – terjed a... A hét elején még arról szóltak a hírek, hogy 13 gazdaságban, összesen 36 jószágnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát Csongrád megyében. Tegnap a...
Az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették Vas m... Vas megyében az őszi búza 80-85 százalékát már elvetették, a vetési munkálatok várhatóan a hét végén, jövő hét elején befejeződnek - közölte a Nemzeti...
Érdekesség a Sió-parton: rizskombájn takarítja be ... A szakemberek megjósolták, hogy bőven bele fog nyúlni a kukorica betakarítása a decemberbe a Sió-csatorna mentén, de nem ettől igazán különleges a dol...
Békés megyében 38 ezer hektár vár megművelésre, öt... Békés megyében az esőzések és a belvíz miatt több mint 38 ezer hektárt nem tudnak megművelni a gazdák az ősszel, a terület jelentős hányadán a tarlóhá...
Korábban aratunk idén A megfelelő mennyiségű csapadék és a meleg időjárás jót tesz a szántóföldeknek. Olyannyira, hogy Dunaújváros környékén már a gépszemlére készülnek a g...