Továbbra is bővülnek külkereskedelmi lehetőségeink; rekordot döntött a magyar tejtermelés; nem ülepszik a GMO téma; az enyhe tél hatása az őszi vetésű gabonára. Részletekért olvassa el cikkünket a hét legfontosabb agrárhíreiről!
A harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk a Nyugat-Balkánon Bosznia, mellyel a kétoldalú kereskedelmünk elérte a 360 millió eurót 2013-ban – ezen belül a magyar export 6%-kal volt magasabb, mint 2012-ben. A kapcsolat erősítése érdekében többek között egy új mezőgazdasági megállapodás is körvonalazódik. Montenegróval pedig már aláírásra is került a mezőgazdasági együttműködési szándéknyilatkozat, ami újabb fejlesztéseket eredményezhet az agrár-együttműködés terén a két ország közt. Emellett az áprilisi élelmiszeripari kiállításon hazánk partnerországként állít ki közel 100 négyzetméteres területen. Törökországgal pedig már így is kiváló a külkereskedelmünk, a tavalyi év során novemberig 2,45 milliárd dollár értékű volt az áruforgalom, melyben jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság, de ezt 2015-re meg is lehetne duplázni.
A külkerkereskedelmet érinti a magyar tej növekvő sikere a piacon, 43%-kal csökkent ugyanis a behozatal, a polcokat egyre inkább a magyar termékek foglalják el. A siker annak köszönhető, hogy 10%-kal növekedett a tejtermelés és tehénállomány is, tavaly pedig rekordot döntött a hazai tejtermelés. Emellett a tejkvóta megszűnését is kedvező pozícióból várhatják a magyar termelők, mivel az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően külföldön is versenyképesebbek lettünk ebben az iparágban.
Most már hétről-hétre téma a GMO, ezúttal a csütörtöki, Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása című konferencián volt szó a témakörről. A szakmai fórumra azért került sor, mert úgy tűnik, az EU-ban engedélyezni fogják a 1507-es GM kukorica termesztését (nem sikerült ugyanis minősített többséggel leszavazni), így annak hatálya hazánkra is kiterjed, és javasolt tisztán látni a GMO-kérdésben. A konferencián elhangzott, hogy itthon továbbra is zéró tolerancia vonatkozik az összes génmódosított növényre. A VM álláspontjának összegzése a következő: “Ahelyett, hogy helyet adnánk a GMO-növények térnyerésének az Európai Unióban, a jövőben is minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy szigorítsuk az uniós szintű engedélyezési eljárást; hogy a már kimutatott káros hatásokat ne lehessen figyelmen kívül hagyni; hogy a tagállamok igenis kifejthessék véleményünket egy ilyen mind politikailag, mind gazdaságilag is érzékeny kérdésben; és végül, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy saját országuk területén akarnak-e GMO-kat termeszteni vagy sem.”
A téli fagyok kárt nem okoztak, ám az enyhe tél miatt több kártevőre és betegségre (vetésfehérítő bogár, gomba, lisztharmat), s így intenzívebb védekezéssel kell számolni az őszi vetésű gabonák esetében. Az időben elvetettek már bokrosodnak, a későn vetettek fejlődése azonban késésben van; a csapadék is kedvező volt számukra, ezért a talajviszonyoktól függően egyes gazdák már elkezdték a fejtrágyázást – mondta Vancsura József, a GOSZ elnöke.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
