Az afrikai sertéspestis (ASP) Kínában eltöltött 4 évéből számos tanulság vonható le a kockázatokról, a fertőzés útjairól és a megelőzésről.
Ezek a tanulságok képezik a 2018 óta Kínát sújtó afrikai sertéspestis (ASP) kitörések átfogó elemzésének fő üzenetét. A Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemhez, az integrátor DBN-hez és a Kínai Agrártudományi Akadémiához kötődő kutatók világos képet kaptak arról, hogyan lehet megelőzni és kezelni a vírust.
Az ember mint az ASP-vírus fő terjesztője
A kutatók az ASP-vírus terjedésének fő forrásaként az emberekre mutattak rá. A vizsgált kínai ASP-járványok 46%-ában a vírus a jelek szerint a személyzet vagy a szállítás révén jutott be egy vállalathoz. Az esetek 42%-ában a takarmány volt fertőzött; Kínában még mindig sok a mosléktakarmányozás.
A laboratóriumi kutatások kimutatták: a vírus több hónapig is életben maradhat a szennyezett takarmányban vagy rovarokban, például kullancsokban. Bizonyos kullancsfajok 4 évig is hordozhatják a vírust. A takarmányon keresztüli fertőzési útvonal esetében a vaddisznó általi terjedésre is van utalás.
Egyelőre nem világos, hogy egy túlélő sertés mennyi ideig hordozhatja az ASP-vírust – írták a szerzők. Több tanulmány is beszámolt arról, hogy a meggyógyult sertések még 6 hónappal a fertőzés után is kibocsátják a vírust. Így egy fertőzött vaddisznó elméletileg megfertőzheti a takarmányt, amikor átkel egy gabonaföldön.
A túlélő sertések újrafertőzést is okozhatnak a sertéspopuláción belül az új fogékony sertések utánpótlásán keresztül – tette hozzá a kutatócsoport. Kimutatták, hogy a vírus legalább 11 napig képes túlélni a trágyában. Egy hónap elteltével egy fertőzött gazdaságban még mindig megtalálható volt a padlóban és a karámfalakban.
Az ASP felvétele a takarmányfogyasztáson keresztül
A takarmány fontos fertőzési útvonalnak tűnik. Kis mennyiségű takarmány vagy víz már elegendő lehet ahhoz, hogy egy sertés megfertőződjön – állapították meg a szerzők. Úgy tűnik, hogy a fertőzött sertés már a fertőzést követő második napon kiválasztja a vírust a nyálával, ami gyorsabb, mint a 3-19 napos lappangási idő.
A kutatók azt írták, hogy a nyállal történő kiválasztás az oka annak is, hogy a fertőzés ilyen gyorsan terjedhet a modern sertéstelepeken, azaz az etető- és itatórendszereken keresztül.
A levegő útján történő terjedés kevésbé valószínű útvonal, mivel a vírus felezési ideje a levegőben 20 perc. Ez azt jelenti, hogy a levegőben lévő vírus fertőzőképessége 20 percenként felére csökken, és ezért csak rövid távolságra terjedhet aeroszolok útján a sertéstelepen belül.
A másik, valószínűbb átviteli útvonal a beteg sertések kezelése – tette hozzá a kutatócsoport. Sok gazdaságban több sertésnek adnak be gyógyszert ugyanazzal az injekciós tűvel. Egyelőre nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fertőzött sperma vagy a kocától a malacig terjedő tej útján terjedne.
A védőoltás lenne a leghatékonyabb, de még nem készült el
Az oltás a leghatékonyabb megelőzési mód, de a különböző országokban tett erőfeszítések ellenére még mindig eltarthat néhány évig, amíg egy jól működő vakcina piacra kerül – írták a kutatók. Az elmúlt évtizedekben számos vírusgátlót teszteltek. Ezek laboratóriumi szinten hatékonynak bizonyultak, de állati szinten még nem alkalmazhatóak.
Kísérletet tesznek arra is, hogy ASP-rezisztens sertést tenyésszenek. Ennek a kutatásnak az alapja az afrikai varacskos disznó, amely a fertőzés után enyhe tüneteket produkál, és ritkán pusztul el a betegségben.
Úgy tűnik, hogy a házisertések is képesek túlélni a fertőzést. Ezek a sertések genetikai szinten különböznek a fertőzést nem túlélő társaiktól.
A kínai kutatócsoport géntechnológiával próbál természetes módon ellenálló sertést létrehozni. Emellett arra is törekednek, hogy a természetes rezisztens sertések felhasználásával tenyésztéssel érjenek el rezisztens sertést.
Csak az alapos fertőtlenítés működik
A kutatócsoport szerint a tisztítás és a fertőtlenítés fontos az ASP-vírus átvitelének megakadályozásához. A vírus perzisztenciája azonban problémát jelent, vagyis csak a nagyon alapos fertőtlenítés hatékony. A helyiségek legalább 20 percig tartó, legalább 70 °C-ra történő felfűtése például elpusztíthatja a vírust a szállítóeszközökön.
A helyiségek tisztításánál és fertőtlenítésénél fontos a megfelelő hatóanyagoldat és a minimális fertőtlenítési idő. Megállapították például, hogy a 0,3%-os formalin vagy 2,3%-os klór oldatának legalább 30 percig kell hatnia ahhoz, hogy hatékony legyen. Az istállók takarmány- és vízvezetékeinek tisztítására és fertőtlenítésére szerves savak használata ajánlott.
A biológiai biztonság kulcsfontosságú a vállalatnál
A vírus behurcolásának megelőzése érdekében a kutatók ragaszkodnak a lehető legmagasabb fokú biológiai biztonsághoz a vállalatoknál és azok környezetében. Ez azzal kezdődik, hogy a fertőzött gazdaság körül 3 és 10 kilométeres zónát kell kialakítani. Az eljárás során kiürítik a gazdaságot, takarítás és fertőtlenítés következik, valamint legalább 40 napos üresjárat.
A csoport hangsúlyozta, hogy a gazdaságoknak szigorú biológiai biztonsági politikát kell alkalmazniuk, minimális látogatót kell fogadniuk az istállókba, zuhanyozniuk kell, amikor belépnek és távoznak a vállalattól, a vállalat ruházatát és a vállalaton belül minden istállónak külön ruházatot kell viselnie. Továbbá, az utak és a teherautók kötelező tisztítása és fertőtlenítése hozzájárul a behatolás kockázatának csökkentéséhez.
(Forrás: pigprogress.net)
