Az ízeltlábúakat a legtöbb ember féli vagy gyűlöli, de abba csak nagyon kevesen gondolnak bele, hogy ezek az apróságok nemcsak múló riadalmat és átmeneti bosszúságot, de komoly egészségügyi és gazdasági károkat is tudnak okozni.
Így van ez az őshonos fajtákkal is, de különösen igaz a külföldről bekerülő és természetes ellenségek híján elszaporodó ízeltlábúakkal, amelyek invazív fajjá válva okoznak óriási károkat a mezőgazdaságban.
Azok a rovarok, amelyek eredetileg nem voltak őshonosak Európában, emberi közvetítéssel mostanra nemcsak megjelentek a kontinensen, de igazi csapássá is váltak. Ezek egy része már Magyarországon is megjelent, más fajok érkezése pedig már csak idő kérdése.
Az invazívvá váló ízeltlábúak igazi sorscsapássá váltak
Az ízeltlábúak közé számos hasznos és érdekes állat tartozik, de legalább ennyi veszélyes vagy ártalmas élőlényt találhatunk közöttük. A mezőgazdaságban már az őshonos rovarkártevők is hatalmas fenyegetést jelentenek, de a külföldről behurcolt, természetes ellenségek nélkül invazívvá váló ízeltlábúak igazi sorscsapássá tudnak válni – olvasható a Gizmodo oldalán, amelyet az agrarszektor.hu szemlézett.
Dél-Ázsiából, Ázsiából és Kelet-Oroszországból
A koprabogár (Trogoderma granarium), lehet, hogy egy szőrös kis babnak tűnik, de a bohókás külső igazi veszélyeket rejt. Ez az ízeltlábú eredetileg Dél-Ázsiában őshonos, mostanra azonban már szinte az egész világon elterjedt. Az ismert rovarfajok közül a koprabogár az egyik leginvazívabb.
Leginkább a lárvái veszélyesek, amelyek a rosszul tárolt terményeket károsítják, így például a gabonát. A teherhajózási ágazat szereplői ezért folyamatos küzdelmet folytatnak ezekkel a rovarokkal, nehogy a szállítmányokkal még jobban elterjedjenek.
A smaragd kőris kéregrontót (Agrilus planipennis) 2007-ben észlelték először Moszkva környékén, 2013-ra pedig már délre és nyugatra több mint kétszáz kilométert tett meg. Eredetileg Ázsiában és Kelet-Oroszországban volt őshonos, és ahogy a neve is jelzi, ez a rovar nagy veszélybe sodorja a kőrisfákat.
Egyes jóslatok szerint a rovar felbukkanása veszélyezteti egész Európa kőrisállományát, és félő, ahogy a hollandiai szilfavész után a szilfáké, néhány évtizeden belül drasztikusan csökken a kőrisek száma is – olvasható faallománygazdalkodas.hu oldalán. A szakemberek szerint Moszkva környékén már olyan stabil populációja alakult ki a rovarnak, hogy jó esély van arra, hogy akadálytalanul elterjedjen egész Európában.
Ősszel a hideg elől a lakásokba menekülnek
Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) szintén Kelet-Ázsiából származik, és emberi közvetítéssel jutott el Európába. A rovarok némelyikéhez hasonlóan ez a büdös poloska is károsítja a gyümölcsöt, zöldséget és szántóföldi növényeket, jelentős gazdasági károkat okozva Észak-Amerikában és Európában is.
A rovaroktól nem csak a szántóföldi növények és a gyümölcsösök vannak veszélyben, de a hajtatott növények a fóliasátrakban és az üvegházakban termesztett növényekben is komoly károkat tehetnek a rovarok, mert a legapróbb nyílásokon is képesek bejutni. Ősszel pedig a hidegek elől a lakásokba menekülnek.
Úgy néz ki, mint egy félős denevér
Sajnos az invazív gyapjaslepke (Lymantria dispar) – amely eredetileg Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos – rendkívül aranyos, és úgy néz ki, mint egy félős denevér, de az utóbbi időkben a Dél-Európából észak felé terjedő alfajai egyre komolyabb károkat okoznak.
A gyapjaslepke hernyója polifág, és gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert a tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését jelentősen hátráltatja.
Élvezhetetlenné teszi a zöldségeket
A véletlen behurcolással és az életfeltételeik kedvezőbbé válásával egyre több nem őshonos rovarfaj jelenik meg és terjed el Magyarországon is. Az invazív címeres poloskák közül a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával (Nezara viridula) lehet találkozni Magyarországon.
Tetemes kárt tud okozni a zöldségnövényekben, a megtámadott növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad, végül elszárad. Különösen nagy kárt tesz a paradicsomban, uborkában, zöldbabban, de megtámadja a szőlőt, az epret, szedret is.
Nemcsak szúrásaival okoz kárt, de bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket.
Magyarországon 2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj.
A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit.
A rovar minden bogyósgyümölcsöt, köztük is leginkább a málnát és a szamócát támadja meg, legkevésbé az alma és a körte van kitéve a veszélynek, bár már ezek esetében is jeleztek kártételt.
Invazív csigafajok – megszüntette az Unió a vegyi védelmet ellenük
Magyarországon az elmúlt időszakban két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is megjelent és elterjedt, egyre nagyobb károkat okozva a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban.
Természetesen lehet védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés (a csigák tényleges összeszedése) lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak.
A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk lényegében megszűnt.
