Bár a kormány 2022 decemberének végén még idén április 30-ig hosszabbította meg az egyes alapvető élelmiszerekre kivetett hatósági ár időtartamát, az utóbbi hetekben egyre többen vannak, akik szerint nem kellene megvárni az újabb határidő lejártát. Ezzel a lépéssel ugyanis erősödhetnének a magyar termékek pozíciói, és ismét csökkenésnek indulhatna az áruházláncokban az import élelmiszerek aránya.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. mellett már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is jelezte, hogy az élelmiszerárstop mielőbbi kivezetésének milyen pozitív hatásai lennének a magyar termelők, élelmiszer-előállítók és nem utolsósorban a fogyasztók számára.
De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az Agrárszektor erről kérdezte Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét.
Tavaly még túlkínálat volt a sertéspiacon
A sertéshús és a húskészítmények időben jóval elcsúszva kezdték el követni az egyéb élelmiszerek árának növekedését. Ennek jelentős részben a hullámzó sertéshúspiac volt az oka: tavaly év elején még túlkínálat és alacsony árak voltak a sertéspiacon, amelyek akkor sem változtak, amikor a takarmányozás költségei elkezdtek emelkedni – magyarázta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.
Tavaly az élelmiszereknél már rég elindult az áremelkedés, de az sertésnél ez nagyon sokáig nem történt meg, csak az év második negyedévében indult el egy árkorrekció. Ez azonban azt hozta magával, hogy az élő sertés ára az év egészét tekintve közel 80%-kal emelkedett.
A szakember két példával érzékeltette, hogy mennyire maradt le a sertéshús a többi élelmiszerhez képest: mint mondta, az élelmiszer-infláció éves átlagos szintje 26% volt, míg a sertéshúsé csak 14%. Ha pedig a decemberi adatokat nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy amíg az élelmiszer-infláció 44,8%-os volt, addig a sertéshúsé „mindössze” 29,9%-os. Ez pedig azért problémás, mert az áremelkedésben lemaradás volt és van, miközben az előállítási költségek – egyebek mellett a takarmány, energia, munkaerő költségei – ugyanúgy növekedtek.
További áremelkedések lesznek
Mivel még nem tudott minden önköltség beépülni az árakba, elképzelhető, hogy további áremelkedések lesznek a sertéshús tekintetében a következő időszakban – figyelmeztetett Éder Tamás.
A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy az elmúlt években a szakmai szervezetek és szövetségek, a kiskereskedelmi cégek és az Agrárminisztérium rengeteget dolgoztak azért, hogy a meghatározó élelmiszerek esetében a magyar termékek aránya magasabb legyen a boltokban. Ennek eredményeképpen több cég is önkéntes vállalásokat tett, hogy az árukészletükben a sertéshúsok és húskészítmények, a tejek és egyéb élelmiszerek aránya 100%-ban magyar lesz. Ezek az együttműködések megerősítették a beszállítók és a kiskereskedelmi láncok közötti viszonyt, és jó tendencia kezdett kialakulni.
Éppen ezért az élelmiszerárstop bejelentése eleinte még nem okozott problémát, mivel ideiglenes intézkedésnek indult. Az ágazat szereplői mind azt gondolták, hogy 3 hónap még kibírható. Csakhogy az ársapkát folyton meghosszabbították, amiből kifolyólag mostanra már olyan mértékű veszteségük van a kiskereskedelmi láncoknak, hogy el kell gondolkodniuk azon, hogy akár csak ideiglenesen is, de olcsóbb külföldi alternatívákat keressenek-e a drágább magyar termékek helyett.
Éder Tamás kiemelte, hogy ez a gyakorlat korábban jellemző volt a kiskereskedelmi láncokra, de épp a fentebb említett együttműködések miatt az utóbbi években kezdett kikopni a magyar élelmiszer-kereskedelemből. Ám ahogy az ársapka időszaka mind hosszabbá és hosszabbá vált, egyre komolyabb fenyegetéssé vált, hogy a kiskereskedelmi láncok ismét olcsó külföldi készleteket hozzanak be, és egyes termékkörökben már meg is nőtt a külföldi termékek aránya.
A gond ott van, hogy minél inkább elhúzódik az élelmiszerárstop, annál többször merülhet fel a kiskereskedelmi láncokban, hogy újra és újra ehhez a megoldáshoz folyamodjanak. Ez pedig erodálja a korábban kialakult bizalmi viszonyt. Ezért mondják egyre többen, hogy az ársapkát minél előbb ki kell vezetni – mutatott rá Éder Tamás.
Német-, Cseh-, Lengyel- és Spanyolországból jönnek az import élelmiszerek
A szakember elmondta, hogy konkrét hivatalos statisztikai adataik egyelőre még nincsenek arról, hogy mennyivel nőtt a külföldi élelmiszerek behozatala a hatósági ár bevezetése óta, csak a piaci szereplők jelzései alapján tudnak következtetéseket levonni. Ahol azonban látszódik már az import élelmiszerek arányának növekedése, azok a tejtermékek, így például a sajtok, a tőkehúsok és a csirkemell. Az import élelmiszerek származási országát illetően az biztos, hogy a tejek és tejtermékek, elsősorban Német-, Cseh- és Lengyelországból érkeznek hazánkba, a sertéshús Német- és Spanyolországból, míg a baromfihús Lengyelországból.
A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy az élelmiszerárstop mindössze 9 termékre vonatkozik, mégis kezdi szétzilálni a normális piaci kapcsolatokat. A kereskedők, akik ezeken a termékeken veszítenek, megpróbálják máshol behozni a veszteségeiket. Az ágazat eredetileg úgy volt vele, hogy 3 havi veszteséges értékesítés még „rendben van”, 6 havi még kibírható, de most már lassan egy éve velünk van az ársapka, és mindenki kezdi beárazni a dolgot.
A fogyasztó nem a valódi előállítási költséget fizeti ki
A valódi probléma és veszély azonban abban van, hogy tartósan olyan helyzetbe hoztunk több terméket is, hogy a fogyasztó nem azok valódi előállítási költségét fizeti ki – hangsúlyozta Éder Tamás. Hozzátéve, hogy ez a normális piaci működéstől eltérő dolog, hiszen a piac logikája azt diktálná, hogy egy termékért annak a reális költségét fizesse ki a fogyasztó. Az intézkedés további fennmaradásának nagyon komoly következményei lehetnek, amelyet a termékpályák valamennyi szereplője meg fog érezni – figyelmeztetett a szakember.
Az Agrárszektor cikkének végén megszavaztatta olvasóit. Melyik élelmiszerről fog a leginkább hiányozni az ársapka, ha kivezetik: sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, étkezési burgonya, tojás, 2,8%-os UHT tej, liszt, cukor, étolaj.
A beérkezett szavazatok összegzéséről vélhetően az Agrárszektor.oldalán lehet majd olvasni.
