Oroszország közölte, hogy megkönnyíti az Ukrajnából származó gabona és olajos magvak exportját az Azovi-tengeren lévő, orosz kézben lévő tranzitpontokon keresztül. Ukrajna, amely Oroszországhoz hasonlóan a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-exportőre, azzal vádolta Oroszországot, hogy gabonát lop el az általa elfoglalt ukrajnai területekről.
Viktorija Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes a Reuters-nek adott exkluzív interjújában visszautasította a vádat, és azt mondta: „Oroszország nem szállít gabonát Ukrajnából”.
Folytatta: „Oroszország ’zöld [biztonságos] folyosót’ biztosít a gabonának és minden más élelmiszernek, például az olajos magvaknak … hogy akadályok nélkül lehessen exportálni Ukrajnából. [Melitopolon vagy Berdjanszkon keresztül].”
Vita van Odesszáról
Az, hogy Ukrajna az orosz katonai behatolás miatt nem tudja használni fő mélytengeri kikötőjét, Odesszát, az élelmiszerárak globális megugrását eredményezte, és az ENSZ figyelmeztetett az éhínségre a szegényebb országokban, amelyek nagymértékben függnek az importált gabonától.
Abramcsenko megismételte Oroszországnak azt az álláspontját, hogy Ukrajnának kell megnyitnia az Odesszához vezető, elaknásított tengeri utakat.
Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az aknák elhelyezésével akadályozza a kikötőhöz való hozzáférést. Ukrajna attól tart, hogy Oroszország megpróbálhatja elfoglalni azt egy tengeri támadással.
„Nem tudunk zöld folyosót biztosítani Odessza számára, mivel Ukrajna mindent megtett azért, hogy ez a kikötő ne működjön” – mondta Abramcsenko.
Ukrajna exportja idén meredeken csökkent, mivel az élelmiszereket nehézkes közúti, folyami és vasúti útvonalakon próbálja szállítani.
Kijev szerint a gabonatermés 86 millió tonnáról valószínűleg 48,5 millió tonnára csökken az idén az Oroszország indította háború miatt. A támadást Vlagyimir Putyin elnök részben azzal próbálta indokolni, hogy Ukrajna az orosz kultúrkör része, és nem lehet külön állam.
A miniszterelnök-helyettes, Oroszország éghajlatért és mezőgazdaságért felelős legfőbb tisztviselője elmondta: Oroszország 2023-ban mintegy 130 millió tonna gabona betakarítására számít. Ez az idei évivel megegyező mennyiség. Elmondta, hogy a kormány nem tervezi a gabonaexportvám módosítását, amelyet a belföldi piac védelme érdekében állapítottak meg.
Adók és exportkvóták korlátozzák a kivitelt
Oroszország, amely főként az Európai Unióval és Ukrajnával versenyez a közel-keleti és afrikai búzaellátásért, 2021 óta adókkal és exportkvótával korlátozza kivitelét a hazai élelmiszerinfláció lassítására tett erőfeszítések részeként.
Abramcsenko elmondta, hogy 11 országból, köztük Szerbiából, Törökországból, Izraelből és Egyiptomból – amelyek nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz – biztosított vetőmagszállítmányokat, mivel igyekszik megvédeni élelmezésbiztonságát.
Azt is elmondta, hogy Oroszországnak a külföldi berendezések behozatalára vonatkozó korlátozások miatt el kell majd halasztania néhány, az éghajlatváltozással kapcsolatos projekt megvalósítását, de a párizsi klímaegyezményben marad.
A közelmúltbeli szankciók előtt Oroszország azt tervezte, hogy legkésőbb 2060-ra szén-dioxid-semlegessé válik. A koncepciót azzal tesztelte, hogy 2025-re szén-dioxid-semlegessé próbálta tenni a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag csendes-óceáni Szahalin szigetet.
Az orosz módszer nincs összhangban a párizsi megállapodással
Abramcsenko szerint Moszkva kénytelen lesz két évvel elhalasztani néhány zöldenergia-projektet.
„Oroszország mélyen integrálódott a világgazdaságba. És vannak olyan típusú berendezések, technológiák, amelyekkel Oroszország nem rendelkezett, azokat importáltuk” – mondta. „Amerika és Európa kijelentette, hogy nem fognak velünk kereskedni – időre van szükségünk a diverzifikációhoz”.
A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmének megkezdésére irányuló kísérleti projekt Szahalinon mindazonáltal a tervek szerint idén elindul. A szén-dioxid-kibocsátás elszámolásának oroszországi módszere azonban nincs összhangban a párizsi megállapodással.
