Még emlékszünk a néhány hete meglévő belvízre, és a hirtelen csökkenő hőmérsékletre. A veszélyek sorának úgy tűnik még nincs vége, Németországban a hétvégén havazott. A gyümölcsösökben is komoly kockázatnak vannak kitéve a fák a tavaszi időszakban. Ezek a kockázati tényezők egy agrárbiztosítási portál segítségével jelentősen csökkenthetők. Interjú az Agrisk.hu portál kitalálójával, Surmann Árpád agrárbiztosítási szakértővel.
– Még alig tavaszodott ki, de máris komoly kárveszély lehet a tavaszi fagy.
– Igen, látható, mennyire kiszámíthatatlan az időjárás, míg a fagy gyakori jelenség kora tavasszal, addig a jégeső rendkívül ritka, pedig az idén ez már márciusban megtörtént. A jégszezon jellemzően áprilistól szokott beindulni, de a meleg időjárás miatt idén korábban kell már a jégkároktól is tartani, bár a növényállomány még nincsen olyan fejlettségi szinten, hogy komoly károkat okozzon benne a jég.
– Létezik már jégkárra biztosítás, sőt, válogathatnak is a gazdák több lehetőség közül.
Nyugodtan válogathatnak a gazdák. Az Agrisk.hu agrárbiztosítási portál arra törekszik, hogy egyedi megoldásokat is a gazdák rendelkezésére bocsásson. Ennek érdekében jött létre egy internetes felület, ahol a gazdák előre tájékozódhatnak, hogy milyen megoldásokat tudnak igénybe venni egy jégbiztosítás, vagy épp egy viharkáreset kivédése érdekében.
A különböző biztosításokat, valamint a biztosítók nyújtotta szolgáltatásokat a portál segítségével össze lehet hasonlítani. Erre azért van szükség, mert köztudott, hogy jelenleg Magyarországon a szántóterületeknek csak 40-45 százaléka biztosított, ami a nyugat-európai átlagnak csak a fele.
– Áruljuk el, hogy egy olyan emberrel beszélgetek, aki mind a biztosításokkal, mind növénytermesztéssel is foglalkozik.
– Igen, a családom közel 50 éve növénytermesztéssel foglalkozik, valamint már a nagyapám is kötött agrárbiztosításokat, így egy biztosítós dinasztiának számítunk. Ebből kifolyólag mindent arra tettem fel, hogy segítsek a többi gazdának az említett problémák ellensúlyozásában.
– Az empátiában és a gazdákkal való együttérzésben úgy tűnik nincsen hiány.
Abszolút így van, ugyanis mi magunk is a saját bőrünkön érezzük az időjárásnak való kiszolgáltatottságot.
– Mi számít olyan konstrukciónak, amire azt lehet mondani, hogy meg lehet kötni a biztosítást és nem csak egy nyerészkedő konstrukcióról van szó?
– Nyerészkedő konstrukció nem létezik, kizárólag jobb vagy gyengébb szolgáltatás, amihez párosul egy árazás. Ebből fakadóan az ár-érték arány fontosabb szempont a kötésnél. Azt gondolom, hogy szántóföldi kultúrák esetében nem olyan magas az a biztosítási díj, amit hektáronként rá kell fordítani a saját és terményünk biztonságára. Ez hektáronként néhány ezer forintos költséget jelent. Nyilván egy kárveszélyesebb növény esetében drágábban lehet a biztosításhoz hozzájutni, esetükben akár a 7-8 ezer forintos hektáronkénti árral is számolhatnak a gazdák. Figyelembe kell viszont azt is venni, hogy az ilyen növényeknél magasabb a termelési érték is. Nem ritka, hogy egy gyümölcsös esetében hektáronként akár 50 ezer forintot is kell fizetni jégkár-biztosításra.
Az viszont nagy segítség a gazdáknak, hogy akár 65 százalékban is támogatják a biztosításokat. A támogatás mellett az Agrisk.hu is komoly segítséget nyújt a gazdálkodóknak azzal, hogy előzetesen fel tudják mérni, mit és mennyit térítenek a biztosítók egy adott káresemény kapcsán. Egyébként idén a tavalyi portált továbbfejlesztett változatával tudnak dolgozni a termelők, ahol már egy kárszimulátor is segíti a biztosítók közti választást. A szimulátor segítségével láthatja a gazda, hogy egy adott káresemény bekövetkezése után mennyit fizet a biztosító, amit a rendszer százalékos és grafikonos formában is megjelenít.
– Kell-e fizetni a portál használatáért?
– Nem, ez egy ingyenes felület, semmiért nem kérünk pénzt, mindent ingyen lehet használni az Agrisk.hu weboldalon.
A portál, és az oldal egyedi funkciója, a Kárszimulátor az alábbi oldalon tekinthető meg: http://www.agrisk.hu
Az interjú elhangzott a Hír Tv, Soroló című műsorban, 2016. április 2-án
(x)
