Sáskainvázió lepheti el a stadionokat, már a Mezőgazdasági Minisztérium foglakozik a kérdéssel

Annyira elszaporodtak a sáskák a dél-oroszországi régióban, hogy Pjotr Csekmarjov, a mezőgazdasági minisztérium növényvédelmi kérdéseket felügyelő szakembere szerint akár a stadionokat is ellephetik. Lehet, hogy a 2018-as oroszországi futball világbajnokságot sáskainvázió zavarja meg?

A sáskák kedvelik azokat a helyeket, ahol sok a zöld felület. Nem szabad megszégyenülnünk a nemzetközi futballtársadalom előtt, a világ minden tájáról érkeznek majd vendégeink” – idézte a Pjotr Csekmarjovot a Magyar Távirati Iroda híre alapján az Index. A növényvédelmi szakember elmondta azt is, hogy többé-kevésbé megtanulták kezelni a sáskahelyzetet. Mégis attól tart, hogy incidensek lesznek a labdarúgás legnagyobb eseménye és a vándorló rovartömegek között.

Sáskainvázió várja a világ legjobb focistáit az orosz vébén?
Sáskainvázió várja a világ legjobb focistáit az orosz vébén?

A világbajnokságot idén június 14. és július 15. között rendezik 11 orosz város 12 stadionjában. Csekmarjov különösen a volgográdi térség helyzetét ítélte aggasztónak. A szervezők pedig szívesen elkerülnék a nemzetközi sáskabotrányt.

Megennénk a sáskákat?

Megoldási javaslatról egyelőre nem hallani, de ha már a szóba jött a sáskainvázió: a jövőben az is előfordulhat, hogy örülni fog az emberiség a rovarok tömeges megjelenésének, ha azok bekerülnek a táplálkozási láncba. Akár állati takarmányként, akár emberi fogyasztásra is egyre több ötlet és kísérlet járja körül a témát.  Korábban erről itt írtunk. Szakértők szerint a jelenleg tömegesen tenyésztett és fogyasztott sertést, marhát és baromfit könnyen felválthatja a sáskahús. Ezt ugyanis gazdaságosabban lehet előállítani, még nagy mennyiségben is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt feltételezi, hogy 2050-re, ezek a feltörekvő piacok fogyasztják az állati eredetű fehérje (hús, tojás és tejtermékek) 29 százalékát. A kereslet kielégítésére azonban a hústermelést a mai évi 300 millió tonnáról 470-re kellene növelni. Ehhez azonban az kellene, hogy a takarmány gabona termelés addigra 260-ról 515 millió tonnára emelkedjen.

Ha megegyező térfogatú sáskát és marhát hasonlítunk össze, a rovarok 80 százalékkal kevesebb metánt bocsátanak ki. Fehérje tartalmuk pedig kétszer annyi, mint a csirkecombé vagy a steaké. A FAO adatai szerint a sáska 80 százaléka ehető, míg a csirkénél és sertésnél csak 55. A szarvasmarha esetében pedig 40 százalékról beszélhetünk. Ráadásul bőven van választék. Mexikóban és Kínában több mint 300 ehető rovarfaj van, de nagy a választási lehetősége Japán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, India és Thaiföld lakosságának is. Sőt, állítólag az Egyesült Államokban és Európában több mint 100 ehető faj található.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
Enne tücsköket marhahús helyett? Az utóbbi időben több olyan hír is napvilágot látott, miszerint a jövőben rovarokkal váltanák ki a sertés, vagy épp a marhahúst a szakemberek, mivel a...
Rovar alapú takarmány – ön etetné az állatai... Új lehetőséget boncolgatnak a rovar alapú takarmány témájában. Az európai ékezési kultúrától idegen rovarfogyasztás. De miért ne etessük a haszonállat...
Rovarból készült étel is volt az élelmiszer-bizton... Ismét a Szent István Egyetem adott otthont Magyarország legnagyobb élelmiszer-biztonsági szakmai találkozójának. Az előadók több újdonságot mutattak b...
Magyar nem a rovarélelmiszerekre Nem tartja kívánatosnak a rovarélelmiszereket a magyar agrárium első embere. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint hazánk ragaszkodik a hag...
A rovarok ipari felhasználása csak idő kérdése... Első alkalommal tartott Rovaripari konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara a rovarok magyar piaci felhasználhatóságának módjairól...