Ha léteznek olyan természetes ellenségek, amelyek elvégzik szabályozó feladataikat, vajon miért van mégis szükség a vegyszeres védekezésre? Illetve miért ez az első lépés, amivel találkozunk a termesztett növényeket védelmező tevékenységeknél? Lehet rovarirtó nélkül is sikerrel védekezni?
A termesztett haszonnövények -nagyon kevés fajt leszámítva- rendelkeznek természetes fogyasztókkal, amik az ember szempontjából kártevők. Ezek a fogyasztók a természetes élőhelyeik méretének csökkenése és tápnövényeik eltűnése következtében vagy eltűntek, vagy tápnövényt váltottak. Mivel a növények természetes fogyasztói jóval kevesebben vannak, az ezeket természetesen szabályozó ragadozók állományméretei is nagyon lecsökkentek. Így a természetes ellenségek által végzett ökoszisztéma szolgáltatás hatékonysága is alacsonyabb lett. Ráadásul a természetes szabályozás dinamikája sokkal lassabb, mint amit a társadalom szükségletei megkívánnak. Ezért a termények védelmében egyre nagyobb szerepet kapott a vegyszerek használata. A témát a Transindex.ro portál járta körül.
Az integrált növényvédelem figyelembe veszi a kártevő környezetének és közösségének dinamikáját, és ezeket alkalmazva minden olyan technikát és módszert felhasznál, amellyel a kártevő populációját olyan létszámon tudja tartani, hogy az ne okozzon gazdasági károkat.
Ide sorolható módszer a természetes ellenségek bevetése (predátorok, parazitoidok), mint például a levéltetvek ellen a katicabogár. A szöcskék ellen pedig a parazitoid és ragadozó életmódot folytató fürkészlegyek, fürkészdarazsak és kaparódarazsak hatásosak.
A parazitoidok használatának lehetőségei
A parazitoidok petéiket a gazda testébe helyezik el és azokban fejlődnek ki, a gazda pusztulását okozva ezzel. Ebben eltérnek a parazitáktól és inkább a ragadozókhoz állnak közelebb. A legtöbb ízeltlábú rendelkezik ragadozóval vagy parazitoiddal. A parazitoidizmus több csoportnál is megjelent, de az egyik legsikeresebb csoportját a hártyásszárnyúakhoz sorolt parazitoid darazsak alkotják. A parazitoid életmódú darazsakhoz több olyan csoport tartozik, melyek fajai a lepkék hernyóitól, levéltetveken, szöcskéken, kabócákon keresztül a csáprágósokig, mint például egyes pókok és skorpiók, megannyi gerinctelennek a szabályozói. 🐛
A gyilkos fürkészek és a fémfürkészek több 10 ezer fajjal rendelkeznek. Egyes fajokat tenyésztenek és a kereskedelemben is forgalmaznak, mint például az Encarsia formosa szivárványos fémfürkész, melyet az üvegházi liszteske elleni védekezésben használnak meggyőző eredménnyel. Az élespotrohú törpefürkészek pedig szöcskék és sáskák petecsomóit parazitálják, úgy, hogy a szöcske- vagy sáskalárvákat még kikelésük előtt elpusztítják. Ilyen például a Triteleia peyerimhoffi fürkészdarázs, amely rétiszöcske (Platycleis sp.) petéket parazitál. 🦗
🐝 A parazitoidok használata nem mérgezi a környezetet. A negatív ökológiai hatások elkerülésének érdekében a parazitoidok és gazdáik egymásra hatását még jobban kellene ismerni. Ezáltal lehetne hatékonyan profitálni ebből az ökoszisztéma szolgáltatásból. Továbbá, a kártevők természetes ellenségeivel kapcsolatos kutatások lehetővé teszik a rovarölő szerek mennyiségének csökkentését – írja a Transindex.ro.