A rovarevéssel szembeni hisztéria azután ívelt fel, hogy az Európai Unióban 2023. január végétől felvették az engedélyezett új élelmiszerek közé a házitücsökből készült zsírtalanított port, illetve a különféle alombogárlárvából készülő alapanyagokat. Az engedélyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adta ki, és mint a Nébih a G7-nek megerősítette, ezzel a magyarországi forgalmazás is lehetséges. Ez csak a kérelmező vállalatokra vonatkozik, így egyelőre ők kizárólagos forgalmazók lesznek.
Ha a Bizottság engedélyez egy új élelmiszert, akkor az az engedélyben megadott feltételek mellett az EU tagállamaiban, így Magyarországon is forgalomba hozható anélkül, hogy nemzeti szinten is engedélyeztetni kellene – írták a lap megkeresésére. a G7 közölt hasznos cikket a rovarélelmiszerek témájában.
Tudomásuk szerint Magyarországon egyelőre senki nem foglalkozik rovaralapú élelmiszerek előállításával, takarmányt is csak néhány cég készít lárvákból. Ezek minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, de az utóbbi időben így is megindultak feléjük a gyűlölködő kommentek és fenyegető üzenetek.
Az uniós engedély alapján elvileg széles palettán használható a rovarpor: krékerektől, snackektől és pizzáktól a szószokon át a csokiig és a sörig a legkülönbözőbb élelmiszerekbe tehető. Valójában ez nem új, négy másik rovaralapú élelmiszer már 2021 óta forgalmazható volt Európában. Nem igaz ugyanakkor, hogy mostantól a gyártók észrevétlenül rovaralapanyagokat tehetnének bármilyen ételbe. Erről a Nébih is kiadott egy közleményt, hogy megnyugtassa az aggódókat: “Az elmúlt napokban számos megkeresés érkezett a Nébih-hez: igaz-e, hogy hamarosan bármiféle jelölés nélkül tehetnek „tücsköt, bogarat” az élelmiszerekbe az előállítók. A hír ebben a formában semmiképp sem igaz!” – írták.
A rovarevéssel kapcsolatban ugyanakkor elég ellentmondásos a hatósági és politikai kommunikáció. 2017-ben még a Nébih szakembere is arról írt, hogy a rovarokból készült ételek előbb-utóbb a mindennapi táplálkozásunk részévé fognak válni. Egy évre rá rendezték az első nagy rovaripari konferenciát Magyarországon, amin mi is ott voltunk, és riportot is szerkesztettünk. A portál szerzőjének akkor a tempurába forgatott vándorsáska ízlett a legjobban.
A propaganda bogara
Nagy István agrárminiszter nem rovarpárti. A minisztérium 2023. február elején kiadott egy közleményt arról, hogy Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, és bár kénytelenek vagyunk azt alkalmazni, de emiatt inkább módosítják az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjét tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők legyenek. Sőt, ezeket a termékeket elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.
Nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat – hangsúlyozta Nagy.
A cikk szerzője szerint rovaralapú élelmiszerek lehúzása a politikai mocsárba egyrészt kissé abszurd, hiszen egy egyelőre prémiumkategóriás, töredékszázalékok által fogyasztott kiegészítő termékcsaládtól féltik az európai civilizációt. A kevés kapható rovarélelmiszerben idáig is jelölve voltak a hozzávalók – miközben máshol gond nélkül fogyasztunk, használunk rovaralapú dolgokat a méztől a selymen át az epres joghurtig, utóbbiban színező adalékanyagként alaptartozék a bíbortetű nőstényéből kinyert kárminsav. A zsigeri elutasítás emellett hamis érveken alapul, társadalmi-környezeti szempontból pedig kifejezetten káros – írták.
A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarországon nincs komoly fehérjehiány, ezért nem is tartják indokoltnak a rovarok élelmiszerként történő fogyasztását az EU-ban. Valójában azonban Európa akut fehérjehiánnyal küzd, ezt jól mutatja a legfőbb takarmányfehérje, a szója helyzete.
Szójából mintegy 44 millió tonnát használ fel évente az EU, aminek csak a negyedét termeli meg, a többi nagyrészt az amerikai kontinensről jön, GMO-s termesztésből. Magyarország önellátása is csak 20 százalék körül van.
A rovarok sokkal fehérjedúsabbak, mint a gabona, ezért hívei szerint elég paradox, hogy miközben az átlagosan 14 százaléknyi fehérjét tartalmazó gabonák megtermeléséhez sok energiát, földterületet és vizet használunk el, a 36-60 százalék fehérjét tartalmazó rovarokat inkább pusztítja a nagyipari mezőgazdaság. Pedig, míg egy kiló csirke “előállításához” 2,5 kg, egy kiló sertéshúshoz 5 kg, egy kiló marhahúshoz 10 kiló takarmányra van szükség, egy kiló házitücsökhöz csak 1,7 kg növényi takarmány kell.
Magyarok is kutatják a rovartenyésztés társadalmi hatásait
Egy, a Science-ben januárban megjelent tanulmány amellett érvel, hogy a rovarokat egy sor szempontból sokkal nagyobb mértékben kellene takarmányként hasznosítani. Alacsony a környezetterhelésük, nem kell nagy földterületet a növénytermesztéstől elvonni, és az állatoknak is egészségesebb tápanyagforrást biztosít. A rovarok az alacsony értékű szerves hulladékot, akár még a trágyát is magas értékű állati táplálékká képesek átalakítani.
Kiforrott a rovarforradalom
Ennek vezető szerzője az az Arnold van Huis, akii tíz évvel ezelőtt meghatározó szerepet vitt a táplálkozástudományi rovarforradalom beindításában. 2013-ban az ő közreműködésével jelentette meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete az ehető rovarokról szóló nagy jelentését, egyértelművé téve, hogy a világ kultúráinak táplálkozásában nagyobb részében mindig is szerves helye volt a rovaroknak, amiknek a jövőben is döntő szerepe lehet az élelmezési válság kezelésében.
A rovaros körökben csak “FAO-bibliaként” emlegetett munkát követően gyorsult fel Európában a kutatási szféra fejlődése, jelentős tőke érkezett az innovációkba, és megindult az automatizált termelési rendszerek kiépítése.
A fő központ Hollandia, az egyik vezető egyetemi műhely pedig a Wageningen Egyetem entomológiai tanszéke, ahol MSc-hallgatóként a magyar Diófási Dóra is részt vesz már a kutatásokban. Ő úgy látja, hogy Ázsiával szemben, ahol az olajban egészben megpirított rovaroknak van nagy hagyománya, Európában a kulturális különbségek miatt inkább a feldolgozott termékek elterjedésének lehet esélye.
Számomra értelmezhetetlen ha azt állítják, hogy a magyarságunkat fenyegeti, ha valaki rovarokat fogyaszt – mondta a rovaripar helyzetéről. Dóra szerint nagyon sok előremutató dologra lehetne használni a mostani fejlesztéseket. Nem is feltétlenül elsősorban Európában, hanem a szegényebb déli területeken. A legtöbb rovarnak úgyis 28-30 fokos meleg és magas páratartalom az ideális, a helyi közösségek pedig fejlődni tudnak az egyszerű, minimális tőkével is elkezdhető rovartenyésztés révén – ő kenyai példák alapján most Kolumbiában segít jó gyakorlatokat beindítani.
Fehérjepor, rovarliszt, szöcsketapas
Európában ehhez képest az ipari szintű termelés dominál, sokkal magasabb árszinten. Az áttörés először a snackek, ízesített egész szárított rovarok, majd a rovarfehérje felhasználásával készült energiaszeletek, müzliszeletek és aztán a fehérjeporok, testépítőszerek piacán következett be. Franciaországban még sör is készül tücsökből, de a tömeges felhasználás a rovarliszt innovatívabb felhasználásával jöhet majd el. Ez azonban szerkezeti okokból sem egyszerű. A rovarfehérje rövid rostokból áll, nem formázható jól, önmagában nem lehet kisütni, ezért a rovarlisztet 40 százalék körüli arányban más összetevőkhöz keverik. Vannak izgalmas irányok, mint a C-Fu Foodsnál a szójához hasonló szeletelhetővé tétel, de a fejlesztők még keresik az ideális technológiákat.
Haladnak a kutatások a rovarélelmiszerek területein
Az európai kutatás mindenesetre nagyon pörög, és az ebben élenjáró országok lesznek a nyertesei a folyamatnak. Aki pedig most kimarad, annak kevesebb esélye lesz – mondta Antonovits Bence, aki a benelux rovariparban, illetve a Pannon Protein takarmányrovarokkal foglalkozó cégnél dolgozott korábban. Szerinte a fejlődéshez leginkább hatékonyabb technológiák, méretgazdaságos termelés és alacsonyabb árak kellenének, ehhez pedig nem ártana a nagyobb verseny és a támogató jogi környezet. Tapasztalatai szerint Magyarországon a hatóságok nem mindig tájékozottak és segítőkészek: volt, hogy egy termelőüzem beindításánál nem értették, hogy nem egy új fajt akarnak betelepíteni, hanem csak a termelést és feldolgozást szeretnék engedélyeztetni, és a jogi környezettel sem igazán voltak tisztában az illetékes kormányhivatalnál.
Vannak, akik kapásból undorodnak a rovarok gondolatától is, és ha a minisztérium nem támogató, úgy nagyon nehéz sikerre vinni egy eljárást.
Magyarországon egyelőre senki nem foglalkozik rovarélelmiszerek előállításával. Importrovarokat néhány üzletben, illetve az online kereskedelemben lehet kapni. Keresettek például a Jimini’s felső kategóriás bogarai – 10 gramm feketeborsos sáska 2700 forint körül van -, de a kifli.hu révén a rovarok megjelentek a lakossági tömegkereskedelemben is.
Légylárvák a garázsból
Előrébb tartanak a rovaralapú takarmányok fejlesztésével a vállalatok. Előbb a haltápban, de 2021 óta már a baromfi- és sertéstakarmányban is használhatók rovarok. Néhány magyar termelő foglalkozik is ezzel. A Csongrád vármegyei Forráskúton a Grinsect tenyészt takarmányban hasznosított fekete katonalégylárvákat. Az alapító Aszalai Sándor kockázatitőke-befektetőként látta meg a lehetőséget a szektorban, öt éve a szülei garázsában kezdett autodidakta módon legyeket tenyészteni. 700 millió forintos befektetéssel most éppen a 20-szorosára növelik a kapacitásukat, tavasszal a reményeik szerint már három tonna élőlárvát tudnak naponta előállítani – ez az a kritikus mennyiség, ami után szerinte már rentábilis lehet az üzlet.
Megmaradt és modern élelmiszerek, takarmányok
Mint a rovaripar általában, ők is egyébként nem hasznosuló melléktermékeket használnak, mint például a gyümölcslékészítés vagy a betakarítás melléktermékeit. Mint hangsúlyozza, új ágazatként a hatóságok még talán szigorúbban is odafigyelnek, hogy minden előírást betartassanak, komoly higiéniai feltételeknek kell megfelelniük.
Láttam, mennyi élelmiszert dobnak ki nap mint nap, és mennyi felhasználatlan melléktermék keletkezik. Ezzel a tevékenységgel egyszerre tudjuk csökkenteni a fehérjekitettségünket, és közben még jót is tesz a környezettel, mert visszaforgatjuk az élelmiszerláncba azt, ami egyébként menne a szemétbe – fogalmazott.
Egyelőre haltakarmányként értékesítik a lárvákból készült rovarlisztet és zsírt, de fejlesztettek egy hipoallergén prémium kutyatápot és terveznek rovaralapú macskakaját is. Árban a minőségibb halliszttel már nagyjából tudnak versenyezni, de a tízéves cél, hogy az egyelőre még jóval olcsóbb szójával is versenyképesek legyenek.
Antonovits Bence szerint a rovarfogyasztás szélesebb elterjedéséhez még jelentős innovációk és alacsonyabb árak kellenek. Miközben nagyon olcsó nyersanyagról van szó, a feldolgozott termékek egyelőre inkább prémium kategóriásak, és az ízük, állaguk is hagy kívánnivalót maguk után. Szerinte a kulturális ellenállás leküzdhető lenne.
“A 18. században a magyarság átállt a juhfaggyúról a sertészsírra, a 20.-ban a zsírról a napraforgóolajra, most pedig egyre inkább az olívára – ezt megoldják a marketingesek” – mondta. Ő úgy tapasztalta, hogy minél többet tud valaki a témáról, annál elfogadóbb, a rovarélelmiszerek pedig valóban egészségesek, élettani szempontból előnyösek, és az ökológiai lábnyomuk sokkal kisebb, mint a hústermelésé.
A fő irány a rovar alapú takarmány lehet
A Hollandiában kutató Diófási Dóra nem hiszi, hogy az emberek nagyrészt rovart esznek majd 20 év múlva, inkább takarmány lesz még jó ideig szerinte a fő irány.
“Úgy gondolom senkinek nem célja, hogy az emberek reggel-este kizárólag rovartartalmú élelmiszereket fogyasszanak, de annak nagyon örülnénk, ha néhány év múlva az állatifehérje-fogyasztás kimutatható százalékát váltaná ki a rovar alapú élelmiszer.”
