Pontosan még nem lehet tudni, hogyan lép ki, ha egyáltalán kilép az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Az esetleges megegyezés nélküli megoldás, azaz a kemény Brexit hatásai várhatóan több uniós ország mezőgazdaságában is komoly gondokat okoznának. Megjósolhatatlan, hogy mi fog történni a jelenleg érvényes kilépési dátum napján, október 31-én. Az viszont biztos, hogy nem csak a britek járnak majd rosszul.
A rendezetlen kilépés, vagyis „No deal” esetén az Egyesült Királyság egy főre jutó GDP-je a becslések szerint akár 10 százalékkal is visszaeshet. Az Európai Unióban maradó tagállamok sem járnának jól. A Brexit különösen kedvezőtlen hatást gyakorolhat az Egyesült Királyság pénzügyi szektorára, de a legfőbb negatívumok az eddigi vámmentességet felváltó szabályozásból adódhatnak. Ez bizonyos agrártermékek esetében különösen magas terheket jelentene – írta az OTP agrár oldala.
Az uniós agrárágazatot tekintve főként Németország, Hollandia, Franciaország és Írország részére okozhat kereskedelmi problémát a brit kilépés. A Brexit hatásai a gabona és az olajos növények piacán rövid távon önmagukban valószínűleg nem gyakorolnak jelentős hatást. A zöldség-gyümölcs ágazatban viszont az Egyesült Királyságba történő uniós export nehézségekbe ütközne. Emiatt túlkínálat alakulhat ki, és ez jelentősen növelheti a versenyt a közösség bent maradó 27 tagországának egységes piacán.
Az uniós állattenyésztők számára is rosszak az előjelek: az Egyesült Királyság harmadik országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodása esetén az onnan származó marhahús termékek importja versenyképesebbé válna a brit és az uniós termékekhez viszonyítva. A sertéságazatban az EU és az Egyesült Királyság között alkalmazott esetleges vámok, vagy nem vámjellegű korlátozások erőteljes, a keresletet lényegesen befolyásoló ármozgásokhoz vezethetnek. A kilépés viszont az EU tejtermék- és tojáságazatát is rosszul érintené.
A Brexit hatásai mérsékeltek lehetnek a magyar mezőgazdaságra
Egyes termékek előállítóit azonban érzékenyen érintheti a szigetország kilépése. 2017-ben a húsból készült termékek 12,8 százaléka, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9 százaléka és a különféle ehető készítmények (pl. méz, élelmiszer-készítmények) 6,4 százaléka került az Egyesült Királyságba. A brit kilépés várhatóan mindenekelőtt ezen termékek esetében fejthet ki majd lényeges hatást. A közvetlen magyar kivitel tekintetében a legnagyobb gondok a tápok és takarmányok, valamint a feldolgozott zöldségfélék, különösen a csemegekukorica piaca szenvedheti el. A magyar export tekintetében lényegesnek minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a Brexit után.
Mivel a magyar alapanyagok egy része továbbfeldolgozás után kerül a brit piacra, a hazai mezőgazdasági- és élelmiszeripari exportot a kilépés közvetlen hatásánál nagyobb károk is érhetik.
Ugyanis már rövid távon csökkenhet egyes agrártermékek vásárlása és/vagy ára, jelentős többletkínálat is jelentkezhet ezekből, ami az árak további zuhanását eredményezheti. Az OTP Agrár szakértői szerint összességében a Brexit az európai országok integrációja, illetve az Európai Unió versenyképessége szempontjából rendkívül káros, míg a rendezett kilépés, esetleg annak elkerülése az Egyesült Királyság és az EU tagországai szempontjából is kedvezőbb lenne.