A legnagyobb fenyegetést a Föld és a rajta élő fajok számára a mezőgazdaság jelenti. A gazdák egyre csak növelik a megművelés alá vont területeket. A rossz művelés következtében pedig ijesztő mértékben szűnnek meg a természetes élőhelyek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint, ha a trend folytatódik, akkor 2050-re a világ művelés alá vont földterületének nagysága mintegy 70 millió hektárral fog nőni. Az új mezőgazdasági területek jó része pedig olyan helyen jön majd létre, amelyet most erdő borít.
A legnagyobb kockázat Dél-Amerikában és Afrika szubszaharai térségében jelentkezik. Ott, ahol a lakosság növekedése, illetve az élelmiszer iránti igény érzékenyen érinti a környezetet – írja a Világgazdaság cikke.
Az ökológiai válság oka a szegénység. Ám a nem megfelelő gazdálkodási eljárások is növelik az éhezés és a természetes élőhelyek csökkenésének problémáját. Afrikában például a folyamatosan alacsony terméshozamokat – amelyek többször csupán a globális átlag 20 százalékát érik el – a gyenge minőségű vetőmagok, a hiányos trágyázási lehetőségek és az öntözés hiánya okozza. Ahogy romlik a termőföld minősége, és csökken a terméshozam, sok gazda nem lát más lehetőséget, mint hogy új, megművelésre használható földterületre megy. De van rá mód, hogy ennek véget lehessen vetni. Kimutatták, hogy a jobb minőségű gazdálkodási eljárások és technológiák növelhetik a mezőgazdaság termelékenységét. Eközben csökkentik a természetes élőhelyek pusztítását, és még a vadvilágot is védik.
A fenntartható intenzifikáció néven ismert módszer a meglévő mezőgazdasági területek kibocsátásának növelését célozza. Olyan technikák alkalmazásával, mint az integrált vetőmagkezelés vagy a kártevők modern kontrollálása. Egy tanulmány szerint 1965–2004 között a fejlődő országok azon gazdái, akik magas minőségű vetőmagot ültettek el, közel 30 millió hektárral tudták csökkenteni a mezőgazdasági területek nagyságát. A kedvező hatásokat tovább lehet fokozni, azzal ha a kisbirtokos gazdák hozzá tudnak jutni a modern eszközökhöz, a jobb adatgyűjtő és -elemző rendszerekhez, illetve a pénzügyi forrásokhoz.
Nem jól hangolják össze a programokat
Ma világszerte évente több 1000 milliárd dollárt fektetnek be a környezetpusztítás megfékezésére és a szegénység csökkentésére. Az ENSZ tizenhét fenntartható fejlődési célja közül több célkitűzés érinti ezeket valamilyen módon. Mégis, az erre a két területre vonatkozó programokat egymástól függetlenül valósítják meg, ami a Világgazdaság cikke szerint súlyos hiba. Az élelmiszer-ellátás biztonságát és a természetes élőhelyek megőrzését szolgáló megoldásokat jobban kellene integrálni, ha valaha meg akarják oldani akármelyik problémát is – írják.
