Jelentősen csökken az idén a zöldségtermő terület, de a szakmai szövetség szakértője szerint ez nem okoz drasztikus változást a hazai piacon. Az idén a tavalyinál 6,4 százalékkal kisebb a hazai zöldségtermő terület nagysága, viszont a főbb kultúrák közül nagyobb területen tervezik zöldborsó és étkezési paradicsom termelését a gazdák. A csemegekukorica tervezett területe 13,6, a zöldpaprikáé 21,5, a görögdinnyéé 10,7, a vöröshagymáé 3,1, a zöldbabé 16,5 százalékkal, a karfiolé pedig 18,3 százalékkal kisebb 2019-ben az egy évvel korábbinál. Már tavaly is hasonló mértékben zsugorodott a zöldségfélék vetésterülete az előző évihez képest, de akkor a csemegekukorica, az ipari paradicsom, a karfiol és a görögdinnye termőterülete növekedett, míg a zöldpaprikáé 12 százalékkal lett kisebb.
Egyes zöldségféléknél az előző évi piaci történések, másoknál a zöldségfeldolgozók igényei szabják meg a termőterület nagyságát. Azonban a hazai piacon ez nem okoz drasztikus változást – mondta Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. A tervek szerint a dinnye területe valamivel több, mint 400 hektárral lesz kisebb. Ez adódhat abból is, hogy az idén a nem főállású dinnyetermesztők visszafogják a termelésüket. Ugyanakkor Hunyadi István szerint az ettől eltérő piacú csemegekukorica esetében a feldolgozók termeltetnek. Ezáltal a több, mint 4 ezer hektáros termőterület-visszaesés abból adódhat, hogy esett a feldolgozóüzemek igénye – írta a Világgazdaság anyaga.
Ilyen volt a zöldség-gyümölcs ágazat 2018-ban
A tavalyi év a termelésben és az értékesítésben is új kihívások elé állította a zöldség-gyümölcs termelőket, forgalmazókat és feldolgozókat. A szélsőséges időjárás következményei, az akut munkaerőhiány, piaci túlkínálat és a feldolgozói kapacitás időszaki hiányosságai is hatottak a termelőkre és a termésre. Korábbi anyagunkban arról írtunk, hogy a zöldségtermesztésben tovább csökkent a kézimunkát igénylő kultúrák termesztése, ez főleg a szabadföldi termesztésre igaz. A március végi hideg időjárás, és a túl sok csapadék hátráltatta a korai vetésű, ültetésű kultúrák indítását.
A rendkívül meleg és száraz április és május kedvezőtlenül hatott a magyar zöldségtermesztés állapotára
Júniusban és júliusban aztán szélsőséges elosztásban, a legtöbb esetben egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Az augusztus pedig egészen napjainkig rendkívül csapadékszegény volt. A növényvédelem szempontjából 2018 átlagos év volt, de egyes körzetekben jelentős kárt okoztak a levéltetvek és ennek következtében bizonyos vírusok megjelenése. A baktériumos fertőzések (főként a száraz időnek köszönhetően) nem okoztak problémát. Hajtatásban a kártevők közül nagyobb figyelmet igényelt a levéltetvek, a poloskák és egyes kultúráknál a különböző molyok, valamint atkák elleni védekezés tavaly.
